Szamosújvárott mindig mozgalmas kulturális és gazdasági élet folyt, melyről sokat tudósított és cikkezett a korabeli sajtó, ezek közül pedig mi is megírtunk párat. A mai cikkünkben egy rövid, de szimpatikus történetet osztunk meg a tisztelt olvasóval.
Kategória: Helytörténet
Földrengés Szamosújváron, a 19. században
Szamosújvár védve van a földrengésektől, de a történelem folyamán azért Szamosújvárott is előfordult egy – kettő. Szongott Kristóf, Szamosújvár krónikása könyveiben sok mindent megírt városunk első 200 évéből, így az egyik földrengést is, pontosabban kettőt (az 1834-est és az 1838-ast), mely egész Erdélyt érintette.
Szamosújvár és Petőfi Szibériában?
Érdekes módon, Szamosújvár nagy krónikása, Szongott Kristóf monográfiájában nem említi meg azt, hogy ha rövid időre is, de 1847-ben Petőfi megált Szamosújváron is, de megemlít egy történetet, amely, ha nem direkt módon, de kötődik Petőfihez.
Történet a valamikori Szamosújvárból
Valamikor a 20. század elején esett meg az alábbi történet, amit a bejegyzésben elmesélek önöknek, kedves olvasók.
Sáska tudósítás Székről
A régi lapokat böngészve találtam egy érdekes hírt az 1847-es széki sáskapusztításról. A korabeli tudósítást változás nélkül közöljük a cikkben.
Petőfi Sándor és szamosújvári látogatása
Nemzetünk nagy költője, az 1823. január 1-én született Petőfi Sándor egy alkalommal Szamosújváron is járt és meg ebédelt is itt, az egykori örmény városban. Petőfi szamosújvári látógatásáról szól jelen cikkünk.
Tódorfi István, avagy egy öngyilkosság rövid története
A nagy gazdasági világválság előszele már 1928-ban érződőt, annak az évnek az elején csődbejutott a Szamosújvári Kereskedelmi Bank RT, emiatt a korabeli hatóságok letartoztatták dr Áján Jenő, Lászlóffy István, Semlyén…
A főgimnázium újraindítása és a cserkészmozgalom születése
Várható volt, hogy Észak Erdély visszakerülése után a magyar nyelv visszatér a főgimnáziumba, ami meg is történt. Hála a tanárok szervezőkészségének a lehető legrövidebb idő alatt lehetett megszervezni és beindítani a magyar oktatást. Erről szól jelen cikkünk is.
A magyar honvédség bevonul Szamosújvárra
A II. bécsi döntést követően Észak Erdély magyar közigazgatás alá került. A döntés következtében a magyar csapatok 1940. szeptember 9-én bevonult Szamosújvárra.
A második bécsi döntés és hatásai Szamosújváron
Augusztus 30.-án délután az egész család a rádió mellett volt. Nemcsak nálunk, hanem az összes magyar, sőt a román házaknál is türelmetlenül várták a rádió híreit. Félnégykor megszólal Budapest és közli, hogy kihirdették a bécsi döntés eredményét, és pedig… Az új határok közlése alatt oly csend volt, oly szorongó érzés, ami csak igazán rendkívüli eseményeknél történik. Amikor közölte a bemondó, hogy a keleti határ a Kárpátok déli hajlásától a kárpátaljai orosz határig terjed, mindnyájan fellélekzettünk, könnyeztünk örömünkben, hálát adtunk a jó Istennek, hogy ismét visszaadott bennünket szeretett hazánknak.