Várható volt, hogy Észak Erdély visszakerülése után a magyar nyelv visszatér a főgimnáziumba, ami meg is történt. Hála a tanárok szervezőkészségének a lehető legrövidebb idő alatt lehetett megszervezni és beindítani a magyar oktatást. Erről szól jelen cikkünk is.
1940. szeptember 6-án a Petru Maior Gimnázium igazgatója, dr. Precup Emil betegségre hivatkozva a gimnázium épületét és leltárát átadta Matyasovich Ferenc főkönyvelőnek, Babos Béla és Schramkó István tanároknak. A volt igazgató, aki hírhedt volt magyarellenességéről már az átadás napján lelépett a városból és Bukarestbe költözött ahol tanárként tevékenykedett (1945 után pedig Kolozs megyei iskolai tanfelügyelő lett).
Az átadás ellenére a gimnázium épületének átvétele nem volt zökkenőmentes, mert visszavonuló román katonák voltak elszállásolva benne, ami kellemetlen pillanatokat okozót az új városvezetésnek. Mindent rekviráltak, amit lehetett, a bentlakás kocsiját, állatainak egy részét is:
„Sok kellemetlenség volt a visszavonuló és a gimnáziumban elszállásolt katonasággal. Rekviráltak és elvettek nem hivatalosan is, amit csak lehetett. Elvitték az internátus kocsiját, a kis borját, elloptak több mint 300 kiló cukrot, az intézet tehenét pedig csak Czinczás János altiszt tudta megmenteni, aki azt mondta, hogy az övé. Az apróbb dolgokat nem is említem, azokat bevezettük a már régen felterjesztett veszteséglajstromba. A bukaresti hadosztály törzse, amely iskolánkban székelt, az internátus lisztkészletét is el akarta vinni. Azonban Matyasovich Ferenc azonnal értesítette a román polgármestert és a városunkon átutazott német konzulra hivatkozással, mindnyájunk jelenlétében, mégis csak visszaadták.” [1]
Babos Béla
A város katonai parancsnoksága azonnali hatállyal visszaállította a magyar gimnáziumot, megtartva azt a struktúrát, amiben a román gimnázium működött, négy gimnáziumi és négy kereskedelmi osztállyal.
1940. szeptember 25-én, a katonai parancsnokság eskütételre hívta be a tanárokat. A régi gimnáziumból átvették Matyasovich Ference Schramkó István, Klee Heinz és Babos Béla tanárokat, valamint visszahívták az Karácsony Mihály iskolaszolgát. A tanári kart kibővítettek a szamosújvári Gabányi Jánossal, valamint Kolozsvárról kiküldött tanárokkal, mint ahogy azt megtudjuk Babos Béla, gimnáziumi tanár beszámolójából:
„A katonai parancsnokság szept. 24.-re hívta be fogadalomtételre a tanárokat és a tanítókat. Helyi információk alapján parancsnokság a régi intézet tanárai közül Matyasovich Ferencet, Schramkó Istvánt, Klee Heinzt és engem vett át. Az intézet ideiglenes igazgatói tisztségével Matyasovich Ferencet bízta meg. Az intézetbe visszakerült Karácsony Mihály, a régi idők altisztje, akit a román igazgató a katonaságtól való visszatérése után nem akart visszafogadni, és 21 évig nyugdíj nélkül tengette életét. A tanári kar kibővült a Kolozsvárról kiküldött tanárokkal, a helybeli Gabányi Jánossal és a bécsi döntés után Temesvárról idehelyezett Csilcser Ernő tanárral.”[2]
Babos Béla
1940. október 18-án kezdte meg működését a Szamosújvári Magyar Királyi Állami 4 osztályos Gimnázium és Kereskedelmi Középiskola, így 21 év után újra lett magyar gimnáziuma a városnak:
„21 év után visszakerült édes anyanyelvűnk az iskolába. Mindnyájan boldogok voltunk, s hálát adtunk érte az Istennek. De hálát adtunk Neki azért is, hogy oly vezetőket adott nekünk, akik komoly munkájukkal, bölcs belátásukkal és törhetetlen kitartásukkal meg tudták valósítani szentistváni hazánk nagyrészének a visszaállítását. Reméljük, hogy a többi rész is hamarosan vissza fog kerülni. Adja Isten!”[3]
Babos Béla
1940 októberében, 40 cserkészújonccal, megkezdte szervezkedési munkáját a cserkészmozgalom, Gabányi János tanár irányítása alatt.
A cserkészcsapat műkődési engedélyét december 10-én kapta meg, és felvette a 386. számú „Czetz János” cserkészcsapat nevet. Ezt követően megkapta az egykori Congri román cserkészcsapat vagyonát.
1941. május 11-én ünnepélyes keretek között, a város tiszti és tisztviselő kara, valamint a szülők előtt 52 cserkész tett fogadalmat. Ezen alkalommal Szabó Zoltán főhadnagy irányítása mellett a város melletti Hétkereszt hegyen a dési cserkészekkel közösen hadijátékot szerveztek, melyet a szamosújvári cserkészek nyertek meg.[4]
Riti József Attila
[1] A szamosújvári M. Kir. Állami 4 osztályos gimnázium és Kereskedelmi Középiskola (II—III évfolyama: felső kereskedelmi iskola) évkönyve az 1940-41. iskolai évről, Turul Könyvnyomda, Szamosújvár, 1941, 15. o.
[2] UO, 16. o
[3] UO
.[4] A szamosújvári M. Kir. Állami 4 osztályos gimnázium és Kereskedelmi Középiskola (II—III évfolyama: felső kereskedelmi iskola) évkönyve az 1940-41. iskolai évről, Turul Könyvnyomda, Szamosújvár, 1941, 52. o.
Leave a Reply