A múlt bennünk él
Szamosújvár története Erdély egyik legkülönlegesebb fejezete, amely az örmény telepesek érkezésével kezdődött a 18. században. A város Armenopolis néven vált ismertté, és rövid idő alatt jelentős kereskedelmi és kulturális központtá fejlődött. Ebben a kategóriában Szamosújvár múltjának fontos eseményeit, épületeit és hagyományait mutatjuk be.
A szamosújvári castrum mellett római vicus, fürdő, utak és gazdasági létesítmények alakultak ki. A régészeti kutatások egy jelentős római katonai és polgári központ történetét tárják fel.
Szamosújvár római kori múltjához nemcsak a Congri néven azonosított katonai tábor tartozott. A Kis-Szamos túloldalán, Kérőben egy őrtorony állhatott, amely a római utakat, a folyami átkelőt és a tábor környékét ellenőrizte.
Világosító Szent Gergely napja Szamosújvár egyik fontos örménykatolikus hagyománya. A Gergely-napi búcsú a hit, a városi emlékezet és az örmény identitás ünnepe.
Korona kávézó Szamosújvár egykori találkozóhelye volt, amely mára eltűnt. Története a városi élet változását is megmutatja.
A kerékvető kő Szamosújvár utcáin ma is látható: megtudhatod, mire szolgáltak ezek a régi kövek, és hol találhatók a városban.
Ma, reformáció napján Luther Márton wittenbergi tetteire emlékezünk, és felidézzük, hogyan ünnepelték a reformáció évfordulóját a 20. század elején Désen.
1910. június 19-én kapcsolták fel hivatalosan a közvilágítást. Az MTI és a helyi sajtó is beszámolt az eseményről.
A történelem ismerete nem csupán tudás, hanem örökség is, amelyet felelősségünk megőrizni és továbbadni. Szász Rozália írása Szamosújvár történelmének különleges pillanataiba enged betekintést.
A két világháború közötti időszakban Szamosújvár (és egész Erdély) történetét jelentős társadalmi és politikai feszültségek határozták meg. Az erősödő nacionalista mozgalmak, mint a Vasgárda és az Antirevizionista Liga,…
Szamosújvár története a 20. század elején iskolaalapítások, gazdasági fejlődés, az első világháború hatásai és a városi közösség átalakulása.
