Egyéb kategória, Épített örökség, Magyar történelem

A szamosújvári Martinuzzi vár

A Martinuzzi-vár alaprajza

Szamosújvár egyik legrégebbi ma is használatos épülete a Martinuzzi vár, amelyben jelenleg börtön működik.

Szongott Kristóf történelmi forrásokra hivatkozva állítja, hogy a mai vár helyett már létezett egy régi vár. A vár mellett volt Gerlahida falu, melynek első említése 1291-re tehető.

Egészen 1456-ig a Lackfiaké volt a vár, de kihalt a család és a Bánffy családé lett. 1467-ben Mátyás király a várat elvette a Bánffyaktól, mert ellene szervezkedtek és Vitéz János erdélyi püspöknek adományozta.[1]

A mostani várat 1539-ban kezdi el építeni I. János magyar király, régi vár helyére, majd 1540-től Martinuzzi Fráter György folytatja, megtartva a korábban létező vár egyes elemeit. A várat Domenico da Bologa mérnök tervezte, ugyanaz, aki 1536-ban építette újjá Buda várát. A várat Bálványosvárnak (mivel a korábban lebontott bálványosváraljai vár köveit is felhasználták), majd a Szamos közelségéről Szamosújvárnak nevezik. Építője miatt azonban elterjedt a Martinuzzi vár elnevezés is.

A Martinuzzi vár korábban egyik legkorszerűbb vár volt, melyet azzal a céllal építettek, hogy megállítsa a Habsburgok bevonulását Kolozsvárra és, hogy megvédje a Dés – Kolozsvár országútat, ahol a Désaknán kibányászott sót is szállították. A várat ugyan kevés katona védte, de korszerű védelmi rendszerrel volt ellátva, ami feleslegessé tették a nagy létszámú katona állomásozását a várban. A védelmi rendszer része volt a földhányás, vizesárok, vastag falak és kiugró olasz bástyák. Ezekhez társul a tűzértorony és az észszerűen elhelyezett ágyúrendszer.[2]

A vár falain belül két reneszánsz palota is épült. Az egyiket Martinuzzi György, a másikat II. Rákoczi György építette.

1552-ben I. Ferdinánd király Szamosújvár várát és tartozékát Báthory András erdélyi vajdának adományozta. 1553-ban, Báthory András kivonulása után a vár kapitánya Dobó István lett. 1556-ban várostrom következtében Dobó István kapitány a várat átadta Izabella királynénak. Dobó Istvánt a vár börtönébe zárják, ahonnan alig 1557-ben szökésével kiszabadult.

1609-ben Báthory Gábor fejedelem a várat és tartozékát Kendi Istvánnak adományozta. 1610-ben Kendi István és Kornis Boldizsár a várban akarták meggyilkolni a botrányos életű fejedelmet, de ez nem fogadja el a meghívást és Széken száll meg a besztercei országgyűlés felé menet. Az említettek Széken szervezték a merényletet, de nem jártak sikerrel. Az említett merényletről a következő linken lehet olvasni: https://tortenelmimagazin.com/2020/11/07/a-sikertelen-szeki-merenylet-bathory-gabor-ellen/

A XVI. században végére elveszíti védelmi jelentőségét. 1701-ben a várhoz csak 157 jobbágy és 36 cigány tartozott (teljes értékét 50988 forintra becsülték), és alig tudták fedezni fenntartási költségeit ezért felmerült az eladásának a lehetősége.

1736-ban a Szamosújvárra telepedett örmények bérbe vették a vár uradalmát és a vár melletti Kandia falut. A vár megrongálódott védműveit saját költségükön rendbe tették.

A fegyház alaprajza a XIX. század végén

A várat 1785-ben el akarták adni, de nem akadt rá vevő, azért II. József császár 1785. október 20-án kiadott udvari rendelete alapján börtönné alakítják. Az első rabok viszont már 1785. június 15-én megérkeztek.

1851 és 1855 között a várban skorbut járvány volt, 1855-ben pedig kiütött a kolera járvány is.

A kiegyezés után, 1868. május 1-én a vár a magyar kormány fennhatósága alá került, a magyar királyi igazságügyi minisztérium pedig betiltotta a lábvas viselését a börtön teljes területén.

1881-ben a fegyházat kiegészítik egy akkor korszerű épülettel, így a birodalom egyik legkorszerűbb fegyintézete lett a szamosújvári vár.

Vajna Károly

Vajna Károly igazgatósága alatt (1895-1898) könyvtárat létesítettek a fegyőrök számára, a rabokkal pedig megszerettették a munkát.


[1] SZONGOTT KRISTÓF: Szamosújvár szabad királyi város monográfiája 1700-1900, Todorán Endre Auróra nyomdája, Szamosújvár, 1901, 3. o.

[2] KÁDÁR JÓZSEF: Szolnok-Dobokavármegye monographiája, Demeter és Kiss Könyvnyomda, Dés, 1901, 243. o.

Riti József Attila

Hallgasd/hallgassa meg a podcastom első epizódját a Spotify vagy a Soundcloud platformokon:

2 Comments

  1. Gizella Lenard

    Nagy örömmel és érdeklődéssel olvasom a sorozatot.T

Leave a Reply