A múlt bennünk él
Szamosújvár római kori múltjához nemcsak a Congri néven azonosított katonai tábor tartozott. A Kis-Szamos túloldalán, Kérőben egy őrtorony állhatott, amely a római utakat, a folyami átkelőt és a tábor környékét ellenőrizte.
Világosító Szent Gergely napja Szamosújvár egyik fontos örménykatolikus hagyománya. A Gergely-napi búcsú a hit, a városi emlékezet és az örmény identitás ünnepe.
Korona kávézó Szamosújvár egykori találkozóhelye volt, amely mára eltűnt. Története a városi élet változását is megmutatja.
A kerékvető kő Szamosújvár utcáin ma is látható: megtudhatod, mire szolgáltak ezek a régi kövek, és hol találhatók a városban.
1910. június 19-én kapcsolták fel hivatalosan a közvilágítást. Az MTI és a helyi sajtó is beszámolt az eseményről.
A történelem ismerete nem csupán tudás, hanem örökség is, amelyet felelősségünk megőrizni és továbbadni. Szász Rozália írása Szamosújvár történelmének különleges pillanataiba enged betekintést.
Szamosújvár története a 20. század elején iskolaalapítások, gazdasági fejlődés, az első világháború hatásai és a városi közösség átalakulása.
A reformációnak számos követett vagy közvetlen oka volt, melyek a bűnbocsájtó cédulák árusításával csúcsosodtak.
Tudtad-e, hogy a Magyar Tudományos Akadémia (alapításakor viselt nevén Magyar Tudós Társaság) első adakozója a szamosújvári örmény közösség volt?
A cikk bemutatja, hogyan ünnepelték a karácsonyt Szamosújváron a két világháború között, és hogyan segítettek a városi szervezetek és egyházak a rászorulóknak. Ez a kulturális összetartás fontos volt a közösség számára a nehéz időkben…
