Világosító Szent Gergely napja Szamosújváron – a Gergely-napi búcsú története

            Világosító vagy Megvilágosító Szent Gergely Örményország első püspöke és apostola. Keresztény hitre térítette az örményeket. Lerombolta a pogány istenek szentélyeit és helyükre keresztény templomokat építtetett. Térítését befejezve a pusztába vonult vissza, ahol 331-ben meghalt.   

            Szent Gergelynek komoly kultusza volt Szamosújváron is, egy társulat is viselte nevét, amelynek komoly szabályzata volt. A szent búcsúját júniusban tartják Szamosújváron, hagyománya a város alapítása (a város alapítűsűról részletesen is olvashatsz itt:
https://tortenelmimagazin.ro/szamosujvar-alapitasa-armenopolis/) utáni időkből származik.

            A Gergely-napi búcsút kezdetben a Világosító Szent Gergely Társaság szervezte és gondoskodott arról, hogy a városból kiköltözöttek is ünnepelhessenek. A kolozsvári kereskedők is megtisztelték ezt a napot: „mivel az Antal-napi vásár épen azon szombatra esett, midőn az örmények védszentjük ünnepét ülték — sem boltot nem nyitottak, sem sátrat nem állítottak fel 8 óráig, hanem templomba mentek, meghallgatták a Szt-Gergely tiszteletére mondott misét: 6—8-ig buzgón imádkoztak.” [1]

            A 19. században nem csak Szamosújváron szerveztek Gergely-napot, hanem Zilahon is, ahol a helybéli kereskedők Szent Gergely tiszteletére építettek oltárt az ottani római katolikus templomban. A zilahi Gergely-nap költségeit is a szamosújvári Világosító Szent Gergely Társulat fizette.

            A kor egyik legkiemelkedőbb Szent Gergely-napi búcsúja 1885-ben zajlott le, mikor a bécsi mechitaristák főapátja, Dr. Esztegár Vártán érsek is részt vett rajta. Az egyházi méltóság június 18-én érkezett és tizennégy napot töltött a városban.

            A június 20-án szervezett Gergely-napi körmenetet az érsek vezette, amely Szongott Kristóf szerint “ritka szép körmenet” volt. Az ünnepi szertartás után a Bárány Lukács plébánosnál gazdag ebédben részesültek a meghívottak.

Dr. Esztegár Vártán látogatása

            Dr. Esztegár Vártán látogatása egybeesett a főtéri nagytemplom felszentelésével, melyet június 21-én tartottak: “Jún. 21-én a nagytemplom felszentelésének ünnepe lévén az érsek mutatta be a vérnélküli áldozatot az egek Urának. Ilyen fényes segédletes püspöki misét monumentális templomunk még nem látott; mert a nagynevű Verzereskul idejében e nem közönséges szentegyház még nem volt felépítve.”  A nagytemplom felszentelése utáni ebédet ezúttal nem a plébános biztosította, hanem egy nagybirtokos, Flórián János.

            Az érsek kéthetes szamosújvári tartózkodása igazi ünnepnek számított a városban. Egymást követték az ünnepélyek és a vacsorák, ahogy Szongott Kristóf monográfiájából is kiderül: “Este színes lámpák világítása mellett a dalzeneegylet dal-osztálya énekelt nehány jó darabot az érsek ablaka alatt. — Városunk előkelősége minden nap adott egy-egy kiváló lakomát a nagy vendég tiszteletére. Ezek közül különösen említésre méltó az, mit a gör. kath. püspök, a polgárnagy, főesperes, Szappanyos, Govrik, Szongott és a Papp család adtak. 166 Külön kell megemlékeznem azon, párját ritkító díszes vacsoráról, mit a nép rendezett jún. 30-án a vigadó nagy termében, mely igen csinosan volt felékesitve. Öt tagú bizottság hívta meg az érseket, ki midőn a terembe lépett — harsány „éljen“-nel fogadtatott. A terem ajtaja felett ezt az örmény üdvözletét olvastuk: „iiuinnimö ptiiiuu* (Isten hozott). Százan ültek asztalhoz. Az étkek kitűnőek, a terítek fényes volt. A karzat és társalgó termek tömve kiváncsi hallgatósággal. Az első poharat a polgárnagy ürítette: a Királyt, a Királynét és a királyi családot éltette. Bárány Lukács plébános az érseket köszöntötte fel. Azután Szongott Kristóf nyúlt pohárhoz: „A méltóság, a tisztelet — így szólott a többek közt — a keresőt kerüli és a kerülőt keresi. Nagyméltóságod is kerülte a méltóságot, dicsőséget, tiszteletet, de a tudós szerzet derék tagjai ismerték Nagyméltóságod kiváló tulajdonságait és az üresedésbe jött abbási székbe ültették.“ Gopcsa Joachim tanácsnok azon hasznos szolgálatról szólott, mit a szerzetes rendek az emberiség érdekében tesznek.”[2]

            Az érsek igazi egyházfőként viselkedett, számos családot meglátogatott: “szegényt, gazdagot különbség nélkül; mindenütt adott valami emléktárgyat. Egyik nap misézett a város élő tagjaiért, más nap Szamosújvár összes halottal lelki üdvéért. Kirándult nehány közelfekvő faluba is; járt Mikolában (e búcsúhely nincs messze városunktól), hol a Szűz-Mária tiszteletére misét mondott.”[3]

            Dr. Esztegár Vártán távozása is ünnepi alkalom volt. Távozása előestéjén zenés és fáklyás felvonulással ünnepelték az érseket. Távozása napján a város templomjai harangoztak, a városlakok és a hivatalosságok kikísérték az érseket az állomásra, ahol távozása előtt röviden köszöntötte az ünneplő tömeget.

            A Gergely-napi körmenet a főtéren kezdődött, ahová kivitték a tímár és a kereskedőtársaság zászlait is: “ez utóbbit, melynek 11 rudja van, tizenegy ember viszi, tizenkettődik egy gyermek, ki elől a bojtot fogja.”[4]

            A búcsú alkalmával a templomban mindhárom katolikus felekezet (örménykatolikus, római katolikus és görögkatolikus) misézett, három nyelven: “az első evangéliumot örményül olvassák; a második oltárnál már magyar éneket és evángeliumot hallunk. A harmadik oltárnál románul mondja a pap a „Svénta evangelia“-t. A negyedik evangélium is örmény.”[5]

Világosító Szent Gergely Szamosújváron, a 20. században

            A korabeli sajtóból kiderül, hogy a 20. század harmincas éveiben a mise és az ebéd mellett kultúrális műsorra is sor került: “Világosító Szent Gergely napján, julius hó 1.-én, a Korona szálló színháztermében este 9 órakor kezdődő ünnepély műsora: 1. Örmény népdalok: előadja az egyházi énekkar. 2. ChaldianGáspárné szaval. 3. Debussy: Goliwys Clake-Walke és Liszt Gnomem reigen: zongorán előadja Bocsánczy Erzsébet. 4. Az Árdziv. Irta Merza Gyula, szavalja Meskó Aladár. 5. Duett és Solo, éneklik Voith Rózsika és Nits Gyula. 6. Zakariás Kató modern-táncokat mutat be. 7. Brahms: Rapsodia, H-mol, zongorán előadja Gogomán Mária. 8. Dalegyveleg, előadja az egyházi énekkar, Dr. Pongrátz Simonné úrnő vezényletével.”[6]

            Az ünnepélyt a legtöbb esetben megtisztelte egy-egy egyházi főméltóság. Példának okáért 1931-ben Dr. Sahag Koghian apostoli helynök volt az, aki jelenlétével emelte az esemény méltóságát. A Heti Hírek tudósításából azt is megtudjuk, hogy „ő tartotta a gyönyörű zenésmisét nagy papi segédlettel, vezette százakra menő tömeg részvételével az impozáns körmenetet s az esti műsoros táncmulatságon is megjelent.”[7]

            Bár az idők folyamán sokat változott a Gegely-napi búcsú, közös elemnek megmaradtak a körmenet és a közös ebéd, amelyen hagyományos ángádzsábur, churutos levest (szamosújvári receptjét itt olvashatják: https://kozlony.ro/angadzsabur-churutos-leves) szolgálnak fel.

            Világosító Szent Gergely napja a romániai rendszerváltás után kapott újabb lendületet. Ma is sokan zarándokolnak el Szamosújvárra, hogy együtt ünnepeljenek a helybéli örménykatolikus közösséggel. A Gergely-napi búcsú máig azt üzeni, hogy a hagyomány akkor marad élő, ha van közösség, amely újra és újra megtölti tartalommal.

Riti József Attila

A régi szamosújvári mindennapokról és szokásokról itt is olvashatsz:
https://tortenelmimagazin.ro/husvet-a-regi-armenopolisban/

---

[1] SZONGOTT KRISTÓF: Szamosújvár Szab. Kir. Város Monográfiája. Szamosújvár, TODORÁN ENDRE „AURORA” KÖNYVNYOMDÁJA, 1901. 95. o.  

[2] UO, 167. o.

[3] UO

[4] UO, 237. o.

[5] UO

[6] Heti Hírek, 1933. június 25, 3. o.

[7] Heti Hírek, 1931. június 28, 2. o