1918 őszén az erdélyi románok szervezkedése erős hatással voltak a szamosújvári román lakosságra. A városban székelő görög-katolikus püspökség, fontos szerepet játszott a város románságának kulturális és szociális életérben és nagy mértékben befolyásolta mentalitásukat. A szamosújvári görög-katolikus püspök Iuliu Hossu bíboros (Akár Hosszú Gyula is lehetne a neve, de nincs tudomásom róla, hogy magyar származása lenne), a gyulafehérvári román nagygyűlésen ő olvasta fel az Erdély Romániához csatolásáról szóló kiáltványt.
1918. október 30-án Budapesten létrejött a Központi Román Nemzeti Tanács, azzal a céllal, hogy a magyarországi románok jogait képviselje. Később a tanács Aradra költöztette székhelyét. A Román Nemzeti Tanács 1918. november 3-án kiadott rendelete következtében az összes románok lakta vármegyében fiokszervezeteket hoztak létre. Ezt követően a vármegyék településein jöttek létre Román Nemzeti Tanácsok. A szamosújvári Román Nemzeti Tanács 1918. november 5-én jött létre a Karácsonyi-házban működő görög-katolikus szeminárium épületében. A tanácsnak 80 tagja volt, az elnöki tisztséget pedig dr. Octavian Domide kanonok töltötte be.
A helyi románság szervezkedése következtében a város magyarsága sem maradt tétlenül. Szamosújvár magyar és magyar-örmény polgársága, illetve értelmisége megalapították a Magyar Nemzeti Tanácsot, azzal a céllal, hogy megőrizzék a városban a rendet és megvédjék a magyarság jogait. A tanács, melynek elnőke dr. Papp Gusztáv városi tanácsos lett, a városházán székelt. Továbbá a rend megőrzése érdekében egy hozzávetőlegesen 200-300 tagú Nemzeti Gárdát is létrehoztak. Az utóbbi a városi rendőrséggel közösen végezte dolgát.
Azokban a zűrös napokban a Román Nemzeti Tanács szervezkedése következtében konfliktushelyzet alakult ki a románok és a magyarok között, olyannyira, hogy pár puska is elsült a városban. Végül a konfliktusnak a magyar és román nemzeti tanácsok közös és határozott fellépése vetett véget, de ez nem akadályozta meg a Román Nemzeti Tanácsot abban, hogy létrehozzon egy 44 tagot számláló Román Nemzeti Gárdát.
1918. december 23-án a városba bevonult a román hadsereg, amely leváltotta Szamosújvár magyar közigazgatását, illetve Duha Kristóf polgármestert és a Román Nemzeti Tanácsot bízta meg a város vezetésével.
1919. március 19-én a nagyszebeni Kormányzó Tanács felszámolta a Román Nemzeti Tanácsokat, a megyék élére román prefektusokat, a települések éllére pedig román polgármestereket neveztek ki. Szamosújvár élére Alexandru Encean került, a városi rendőrség vezetője pedig Augustin Pintea lett.
Riti József Attila
A cikk nem szerepel a magazin utolsó számában, de attól még elolvasható, a következő linkre kattintva:
Leave a Reply