A múlt bennünk él
Érdekes módon, Szamosújvár nagy krónikása, Szongott Kristóf monográfiájában nem említi meg azt, hogy ha rövid időre is, de 1847-ben Petőfi megált Szamosújváron is, de megemlít egy történetet, amely, ha nem direkt módon, de kötődik…
Valamikor a 20. század elején esett meg az alábbi történet, amit a bejegyzésben elmesélek önöknek, kedves olvasók.
A régi lapokat böngészve találtam egy érdekes hírt az 1847-es széki sáskapusztításról. A korabeli tudósítást változás nélkül közöljük a cikkben.
Nemzetünk nagy költője, az 1823. január 1-én született Petőfi Sándor egy alkalommal Szamosújváron is járt és meg ebédelt is itt, az egykori örmény városban. Petőfi szamosújvári látógatásáról szól jelen cikkünk.
A nagy gazdasági világválság előszele már 1928-ban érződőt, annak az évnek az elején csődbejutott a Szamosújvári Kereskedelmi Bank RT, emiatt a korabeli hatóságok letartoztatták dr Áján Jenő, Lászlóffy…
Várható volt, hogy Észak Erdély visszakerülése után a magyar nyelv visszatér a főgimnáziumba, ami meg is történt. Hála a tanárok szervezőkészségének a lehető legrövidebb idő alatt lehetett megszervezni és beindítani a magyar oktatást. Erről…
1944. október 10-én a szovjet légierő végigbombázta a vonatállomást és környékén. Ez az esemény szolgált apropóként, hogy két évvel megírjam ezt a cikket, amit most új információkkal egészítettem ki.
A II. bécsi döntést követően Észak Erdély magyar közigazgatás alá került. A döntés következtében a magyar csapatok 1940. szeptember 9-én bevonult Szamosújvárra.
Augusztus 30.-án délután az egész család a rádió mellett volt. Nemcsak nálunk, hanem az összes magyar, sőt a román házaknál is türelmetlenül várták a rádió híreit. Félnégykor megszólal Budapest és közli, hogy kihirdették a…
A füzesmikolai zarándoklat kezdete visszanyúl a történelem homályába, valamikor a 17. században kezdődhetett, amikor a hagyomány szerint 21 napig könnyezett az ikon.
