A város alapítása utáni első évtizedekben csak három utcája volt a városnak, tudjuk meg Szongoth Kristóf monográfiájából. Részletek a cikkben!
Címke: Armenopolis
Húsvét a régi Armenopolisban
A húsvét előtti nagyböjtben rendesen felkészültek a közelgő ünnepre, gyóntak és szigorúan betartották az előírásokat. Szigorúan tilos volt szarvasmarhát vágni és még a hentesboltban sem árultak ilyenkor húst.
Szamosújváron történt az idők folyamán, januárban
1291. január 6-án említik először a dokumentumok a vár melletti Gherlahida települést.A XVIII. század második felében mindig január elején választotta meg a lakosság a tisztségviselőket. 1753. január 9-én a város…
Szamosújváron történt, az idők folyamán, decemberben
1714. december 14-én tartott nagygyűlésen a város akkori lakossága eldöntötte melyek lesznek majd a fiatal város intézményei. Ugyanekkor a város éllére bírót és 12 szenátort (tanácsost) választottak. 1719. december l6-án…
A szamosújvári örmények karácsonya
A karácsony és a húsvét a régi szamosújváriak számára is fontos ünnepek voltak és kellőképpen megünnepelték őket. Templomba mentek, dalauzit sütöttek, ángádzsábur levest főztek, megadták a módját az ünneplésnek. …
A szamosújvári örmény-katolikus árvaházak
Riti József Attila – A szamosújvári örmény-katolikus árvaházak
A szamosújvári örmények gondoskodtak a közösség árváiról, ezért két árvaházat alapítottak a városban, egy fiú- és egy leányárvaházat. A fiúárvaház felekezeti iskolává alakult, a két világháború között, a leányárvaházban pedig bajor apácák voltak a felügyelők.
A szamosújvári örmény-katolikus fiú- és leányárvaházak
Riti József Attila – A szamosújvári örmény-katolikus fiú- és leányárvaházak