1291. január 6-án említik először a dokumentumok a vár melletti Gherlahida települést.
A XVIII. század második felében mindig január elején választotta meg a lakosság a tisztségviselőket.
1753. január 9-én a város a kincstártól 8000 konvenciós forintért (rajnai forint) megvásárolta a Kandiát.
1787. január 1-én börtönné alakították a Martinuzzi várat.
1797. január 7-én a városi közgyűlés arról döntött, hogy a településen csak 6 apáca lakhat.
1838. január 23-án este 8-kor 15 perces földrengést jegyeztek a városban. Komolyabb károk nem keletkeztek.
1849. január 10-én Szamosújvárra hozták Doboka vármegye rabjait és levéltárát.
1862. január 14-én a városi közgyűlés döntött az örmény-katolikus gimnázium létrehozásáról.
1880. január 28-án -27 fokot jegyeztek a városban.
1887. január 1-én Szongott Kristóf kiadta az „Armenia“ havilap első számát, amely az első, Szamosújváron kiadott lap volt.
1892 januárjában az időjárás változó volt. 20-ig enyhe volt az idő, utána pedig hirtelen -15 fokra csökkent a hőmérséklet.
1894. január 14-én a közgyűlés diszpolgárrá választotta leányárvaház alapítóját, Kovrig Tivadart.
1929. január 19.-én meghalt Berán János zenetanár, aki az örmény-katolikus székesegyház orgonistája is volt, ő írta a Petru Maior román gimnázium indulóját, majd kiemelkedő alakja lett a román iskola életének.
2016. január 28-án a szamosújvári városi tanács megszavazta az új oktatási intézmény beillesztését a helyi oktatási hálózatba.
