Interjú: losonczi báró Bánffy Farkas

Életrajzi adatok

Losonczi báró Bánffy Farkas, 1981-ben született Leányváron. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen diplomázott, majd 2007-ben az erdélyi Fugadra költözött, ahol felvette a harcot a családi birtok visszaszerzése érdekében.

Bánffy Farkas erdélyi megvalósításai közé tartoznak a Magyarlapádi Szórványkollégium és a Dálnoki Gaál kúria.

Bánffy Farkas édesapja, losonczi báró Bánffy Miklós Leányvár polgármestere volt 1990 és 2006 között.

Interjú

• Tudom, hogy ezt ezerszer megkérdezték tőled, de te a Bánffy család melyik ágához tartozol? Vázold fel röviden családod történetét!

A Bánffy család a besenyőktől származtatja magát, de talán ennyire nem is kéne visszamenjünk. Az alsólindvai ág kihalt, de Lendván a mai Szlovénia területén most is nagy tiszteletnek örvend a család. A mi águnk a Losonczi ág, ahonnan Erdély összes híresebb Bánffyja származott. Pontos definíciók az ágakról nincsenek, ma már úgy beszélünk róluk, mint a bonchidai grófi ág, vagy a válaszúti bárói ág, a miénkről pedig mint a fugadi, vagy beresztelki ág.

• Hogyan ismerted meg családod múltját?

Azt hiszem mindenki otthon ismeri meg leginkább a családja múltját, teljesen mindegy, hogy milyen családba születik. Persze történészeknek hála nekem sokkal több anyag állt a rendelkezésemre, s egy általam nemigazán szeretett iskolaigazgató még meg is követelte tőlem, hogy megtanuljam. Utólag persze hálás vagyok neki, de akkor…

• Milyen középiskolás volt Bánffy Farkas?

Az a gyerek, aki 1 hónap után már az igazgatóhoz volt rendelve, mert nem fért a bőrébe. Borzalmas, elviselhetetlen, nagyszájú, de egy bizonyos vonalat azért sosem léptünk át. A győri bencésektől és az esztergomi ferencesektől is távoztam magatartásbeli problémák miatt, tehát eddig kb olyan volt az életem, mint az irodalomkönyvekből jól ismert költőké. Végül a ferencesek megengedték, hogy leérettségizzem, csak arra kértek, hogy az utolsó két hónapban ne járjak be az iskolába, mert az úgy mindenkinek jobb lesz 😊

• Tehernek vagy ajándéknak érezted származásod?

Sosem szerettem sorban állni, ezért ajándéknak, ellenben voltak, amikor nehézségeim voltak emiatt, de volt, amikor előnyöm származott belőle. Leginkább azt élveztem, hogy egy másik pályán játszom. Ma már azt gondolom, hogy a család által folyamatosan fenntartott értékrend volt a legnagyobb ajándék. Az vitt mindig előre. Érdemes az értékekhez hűnek maradni 😊

• Mikor tudatosult benned, hogy egy történelmi család örököseként mi a küldetésed?

Minden embernek ugyanaz a küldetése véleményem szerint. A tőle telhető mértékben húzza a Nemzet szekerét. A Nemzet temploma sok téglából áll, nem csak a freskók és a keresztek a fontosak, hanem a habarcs és a szegek is. Mindenki végezze a maga dolgát.

• Mi késztetett arra, hogy Erdélybe költözz és harcolj az örökségért?

Minket úgy neveltek, hogy mi erdélyiek vagyunk, ha nem is jöttünk gyermekként erre, azért tudtuk, ez a mi hazánk. Egyáltalán nem volt számomra idegen, már az első alkalommal sem. Amikor később ideköltöztem, abban volt romantika, kalandvágy, gazdasági érdek, de talán a legerősebb, hogy nem akartam beülni egy irodába dolgozni Budapesten. A harc pedig nem jó szó, ez inkább egy hatalmas stratégiai játék. Nem szabad beleőrülni 😊

• Hol álltok a visszaszolgáltatással?

A visszaszolgáltatás olyan, mint az építkezés, a takarítás meg az autószerelés. Sosincs vége. mindig beperelhet még valaki valakit. Ez így ment már a két világháború között is. S még folytatódni fog nagyon sokáig, de legalább nem unatkozunk 😊

• Milyen nehézségekbe ütköztél amikor ide költöztél? Hogyan küzdötted le ezeket a nehézségeket?

Nekem az életben nem voltak nehézségeim. Én mindig a félig tele poharat néztem. Feladataim voltak, de szeretem a problémamegoldást. Nálunk egyébként sem volt divat szenvedni.

• Milyen megvalósításaid voltak amióta Erdélyben laksz?

Talán van több dolog, amit a nevemhez kötnek, de legyünk őszinték, minden csapatmunka az életben. A Magyarlapádi Szórványkollégium vagy a Dálnoki Gaál kúria sem tudna működni, ha nem tette volna mindenki bele a magáét.

• Hogyan fogadtak az emberek Fugadon, tudva, hogy egy román többségű település?

Mint egy UFO-t. De bárki az lett volna, aki Magyarországról ideköltözik. A származás miatt még érdekesebb voltam nekik, de aztán minden csoda 3 napig tart.

• Milyen irányban és mennyire változott az emberek hozzáállása az arisztokráciához? Mennyire fogadják el az emberek az arisztokráciát?

Manapság csodabogarakként néznek rájuk. Sajnos a kommunizmus történelemkönyvei még mindig itt vannak, kevesen látják, hogy ezek a családok voltak tulajdonképpen egy kor topmanagerei, akiknek mindenhez is kellett érteni. Gazdaság, kultúra, egyház, oktatás és még számos terület függött tőlük.

•  Milyen a modern arisztokrata?

Mindegyik más, de nekünk is két lábunk, két fülünk és egy fejünk van.

• Tudom, hogy néptáncos is vagy, hogyan lett néptáncos egy báró?

Pont úgy, mint mások. Egyszer 3 napot töltöttem Magyarlapádon, ahol épp tábor volt, s 20 évesen megtetszett a buli. Addig csak punk, rock koncertekre jártunk, mint minden rendes kamasz. Itt is folyt a bor, sok lány volt, s nagy jókedv. Hát gondoltam miért ne.

• Diákjaim fejében az arisztokrata bálokba és vadászatra jár. Mennyire van ez így? Mennyire összetartó az erdélyi arisztokrácia?

Ha a diákok fejében ez van, akkor rossz a tanári gárda. Tessék nekik megtanítani, hogy az arisztokrata hány embernek adott munkát, mennyit fordított kultúrára, oktatásra, vallásra, honvédelemre, mennyi mindenért vállalt felelősséget. El kell mesélni, hogy csak az utolsó 100 évben mennyi volt politikai fogoly, mennyien voltak kisemmizve, miként vállaltak el minden munkát, az útkaparótól a raktárosig, s hogyan küzdötték fel magukat javarészt 2 generáció alatt újra középosztályba munkával és munkával. Bálokat valóban szerveznek néha, magam is sokat szerveztem, de azok javarészt jótékonyságiak voltak, mert a szórakozásnak is lehet értelmet adni. Az egyik ilyen bálnak pont a TÉKA volt a kedvezményezettje Szamosújvárról.

• Milyen terveid vannak? Mit szeretnél megvalósítani?

Mindig elérhető célokat kell kitűzni, de abból lehet sok, így nekem is sok van, de rugalmasnak is kell lenni, néha változik a terv. Talán az igazán lényeges, hogy ha meghalsz, mondják azt, hogy nem éltél hiába.

• Mi a célod a fugadi kastéllyal?

Remélem előbb vagy utóbb a papírmunkái megoldódnak, s akkor majd újra fogadhat vendégeket benne a család.

•  Szerinted mi a küldetése a szórványban a közösségi dolgozónak (legyen az arisztokrata, tanár, lelkész vagy egyéb?

Mint mindenhol máshol, tegyen meg mindent a közösségért, amit lehet. Ez tényleg mindenhol más. Ne is mernék feladatokat osztani számomra ismeretlen szituációban és környezetben lévő embereknek.

• Mit üzensz a szamosújvári Kemény Zsigmond Elméleti Líceum diákjainak?

Istennek, ami az Istené, császárnak, ami a császáré. Sajnos az iskolának is meg kell felelni, az feladat, azt végezzék el. Fura, de az ott tanultakból én is többet használtam, mint amennyit gondoltam volna akkor. Ellenben, ha igazán szép és ingergazdag életet akarnak, akkor lépjenek ki néha a komfortzónájukból. Ott kezdődik a rock&roll 😊

A cikk szerepel az Iskolai Történelmi Magazin legutolsó számában. Olvassák/olvassátok a magazint is, a linkre kattintva:

https://iskolaitortenelmimag.files.wordpress.com/2020/12/5-6.-szam.pdf