A múlt bennünk él
A szamosújvári örmény közösség árváit sem hagyta cserben, ezért két árvaházat is alapítottak: a Világositó Szent Gergely örmény-katolikus fiúárvaházat és a Kovrig Tivadar örmény-katolikus leányárvaházat. Ezek az árvaházak örmény árvákat neveltek fel.
A XVIII. század elején beköltözött örmény családok főként kereskedők és iparosok voltak. Szamosújvár egykori krónikása szerint az ide letelepedett örmények a tímár (nyersbőrt kikészítő, illetve egyszerűbb lábbeliket varró mesterember) iparágat részesítették előnyben. Az itteni…
Az 1700-ban Szamosújvárra betelepedett örmény családok mind tehetősek voltak. A szegények nem tudták megengedni maguknak az utazás és letelepedés költségeit. Idővel azonban több olyan család is lett a városban, amely leszegényedett.
A Nemzetközi Vöröskereszt egy olyan semleges szervezet, melynek fő célja a természet és az ember által előidézett katasztrófák, háborúk áldozatainak a megsegítése.
A város legrégebbi templomát 1723-ban építette Simai Salamon, a város főbírója és Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére szentelték fel. Ez Erdély legrégebbi örmény-katolikus temploma.
Apja, Grünwald Sámuel, édesanyja pedig Morvay Mária Emília. Szüleinek Som községben kiskereskedési boltjuk volt.
Szamosújvár első patikája a, Szentháromság Gyógyszertár a városalapítás után nyolc évtízeddel nyílt, a főtéren, a Dániel házban. A XX. század elején is ez volt a település egyetlen gyógyszertára.
A mohácsi csata 1526. augusztus 29-én zajlott le a Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom között. A csata a magyar sereg vereségével ért véget. Történetírásunk „nemzeti nagylétünk nagy temetőjeként” említi, illetve a magyar hadtörténelem…
Gróf galántai és fraknói Esterházy Móric (Esterházy Péter író nagyapja) 1881. április 27-én született, aki pár hónapig, 1917. június 15 és augusztus 20 között, pártonkívüli politikusként Magyarország miniszterelnöke volt. Korábban császári és királyi kamarás,…
A XIX. században Magyarországot sújtó kolera Erdélyt és Szamosújvárt sem kerülte el.
