A Szamosújvárra telepedett örmények számára fontos volt az egyházi élet, ezért már a városalapításkor gondoskodtak róla, ne maradjanak Isten háza nélkül. A Salamon templom felépüléséig a vár melletti Kandia falu templomát használták. A templom mai helyén az örmény-katolikus temető található. A Salamon templom felszentelése után a vár melletti templomot már nem használták, ezért az enyészetbe veszett.
A Salamon templom alapítása
A város legrégebbi templomát 1723-ban építette Simai Salamon, a város főbírója és Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére szentelték fel. Ez Erdély legrégebbi örmény-katolikus temploma.
A közösség plébánosa (a város alapítás óta a második volt), a templom építésekor a szamosújvári születésű Theodorovics Mihály (Der-Minász Thoroszján) volt, főgondoka pedig Jakabffy Kristóf. 1730-tól Simai Salamon töltötte be ezt a tisztséget. Theodorovics volt az erdélyi örmények főesperese és püspöki helyettese is.
A templom a Főtér közelében található és Kelet-Nyugat fekvésű. Homlokzatának fő eleme a kiugró toronybejárat, amit 1729-ben fejeztek be.
Vallásos alapítványok
1729-ben dr. Roska Stephanovics István, apostoli visitator (pápai küldött) az örmény városba tett látogatásakor négy vallásos társulatot, alapítványt is létrehozott azzal a céllal, hogy megerősítse a közöség egyházi életét. Ezet a társulatok a következők voltak: Világositó-Szt-Gergely-társulat, Szent-Anna-társulat, Szentháromság-társulat és a Szűz-Anya-társulatot.
Egy évvel alapításuk után ezek a társulatok már jelentős pénzügyi alappal rendelkeztek. Később, II. József császár idején ezek a szervezetek megszűntek és alaptökéjüket a főtéri nagytemplom (Szentháromság székesegyház) építésére fordították.
A Salamon templom kibővítése
A bejárat előtt Szilveszter pápa és Világosító Szent Gergely szobrai állnak, amit valószínű egy későbbi időpontban kerültek a talapzatra.
Az épület belseje kezdetben egyhajós, keresztkápolnáit később építették. A jobb oldali Szent Anna kápolnát 1732-ben kezdték építeni. A baloldali Világosító Szent Gergely kápolnát a templom 1889-es restaurálásakor emelték.[1]
A templomot eredetileg kőfal vette körül, de a mára ezt már lebontották.
***
Érdekességként elmondható, hogy kezdetben az örmény-katolikus papok nősülhettek. Az örmény-katolikus papság nőtlenségét Mária Terézia uralkodása alatt vezették be. Ugyanúgy az örmény-katolikus apácák is férjhez mehettek, de később ezt a jogukat elveszítették.[2]
[1] SZONGOTT KRISTÓF: Szamosújvár Szabad Királyi Város monográfiája 1700-1900, Auróra nyomda, Szamosújvár, 1902, 42. o.
[2] UO, 356. o
1 Pingback