A XIX. században Magyarországot sújtó kolera Erdélyt és Szamosújvárt sem kerülte el.
A kezdetben Ázsiában dúló kolerajárvány 1829-be jutott el először Európába. A betegséget okozó Vibrio cholerae baktérium 1831-ben Magyarországra is eljutott.
Kolera Szamosújváron
A kolera Erdélyben 1831 július havában jelent meg Hunyad- és Alsó Fehér megyékben; legelőször Déván jelentkezett, majd a Maros-menti falvakban pusztított.
1831 októberében és novemberében a baktérium Szamosújváron, Désen és a környéken is felütötte a fejét.[1]
Székelyföldön a határőrezred katonái megszállták a határt, hogy megakadályozzák a fertőzés terjedését.
A kór főleg a szegényebb rétegeket támadta, ugyanis hiányos volt az étrendjük és a ruházatuk is. Szamosújvár gazdag város lévén relatív kevés áldozatot jegyeztek, főleg a vár fegyenceit tizedelte (pontos adatot nem találtam).
1836-ban a Kárpát-medencében újra felütötte fejét a kolera, de ezúttal több áldozatot szedett. Főleg az Olt, Maros, Küküllő és Szamos folyók lépett fel hevesebben. Az erdélyi városok közül Kolozsvárt sújtotta a legjobban. Szamosújváron mindössze 20 ember veszítette életét, az áldozatok ezúttal is a szegényebb rétegekből származtak (1850-ben a városban 5287 ember lakott).[2]
A járvány következő hulláma 1849-ben következett be a térségben, amikor a harcok (szabadságharc) és az oroszok jelenléte miatt a lakosság élelmezési gondokkal küszködött.
1855-ben újabb kolera megbetegedéseket jegyeztek az örmény városban, de ezúttal nem okozott nagyobb gondot a lakosságnak.
Az 1873-as járvány kétszázezer ember halálát követelte Magyarországon. Szongott Kristóf szerint Szamosújvárott hatvanan haltak bele a betegségbe, ami hozzávetőlegesen az akkori lakosság 1%-át tette ki.[3]
A következő nagy járványhullám 1893-ban söpört végig a településen, emiatt szeptember 1 helyett csak október 1-én kezdték el az 1893-1894-es tanévet.
A kolera
A kolera súlyos hasmenéssel és hányással jár, gyors kiszáradáshoz vezet. Főleg a szegény réteget, a nyomortelepeket érinti, ahol hiányos a táplálék, az öltözet és a tiszta ivóvíz.
A kórokozott könnyen elpusztítják a savas folyadékok. Az egészséges, jól táplált emberek nem betegszenek meg, mert a gyomorsav elpusztítja a baktériumot.
A kolera szigorú karanténnal, illetve megfelelő tisztálkodással és étrenddel megelőzhető.
A betegség tüneti kezeléssel, tehát a nagy folyadékveszteség pótlásával, a beteg kiszáradásának megakadályozásával sikeresen gyógyítható.
Kolerajárványok napjainkban is vannak, a legutolsó a 2017-ben volt Jemenben.
[1] SZONGOTH KRISTÓF: Szamosújvár Szabad Királyi Város monográfiája 1700-1900, Auróra nyomda, Szamosújvár, 1902, III. kötet, 99 o.
[2] UO
[3] UO, 100 o.
Rövid videó a koleráról:
Leave a Reply