A kiegyezés megnyitotta az utat Magyarország modernizációja felé.
Kategória: Magyar történelem
A magyar csendőrség
A csendőrség egy olyan rendőri szerv, amely Európa számos országában megtalálható és szervezetileg részben a hadsereghez, részben pedig a rendőrséghez tartozik.
Egy szamosújvári csalás története
Számos történelmi eseményt dolgoztam fel már cikkjeimben, de távolról sem tudtam még mindent bemutatni azok közül az események közül, amik városunkban, Szamosújváron zajlottak az idők folyamán. Jelen cikkben egy csalás történetét mutatom be. Az eseményről az Ellenzék napilap cikkezett az 1904. július 8-án megjelent lapszámában (25. évfolyam, 153. szám).
A holokauszt Szamosújváron
1942. június 20. sötét nap volt a város történetében. Munkaszolgálatra hívták a városban lakó zsidókat.
1944. május 3-án felállították a szamosújvári téglagyárban a gettót ahova begyűjtöttek a város és környéke zsidó lakosságát.
A cionizmus Szamosújváron
1919-ben létrejön a Kolozsváron működő Zsidó Nemzeti Mozgalom Helyicsoportja. A szervezet szamosújvári alapítói Braun Sándor, Fischer Albert Fenyvesi Jakab, Gottlieb Ferenc, Herskovits Adolf, Herskovits Izidor, Klein Mór, dr. Köves Sándor,…
Szamosújváron történt az idők folyamán, januárban
1291. január 6-án említik először a dokumentumok a vár melletti Gherlahida települést.A XVIII. század második felében mindig január elején választotta meg a lakosság a tisztségviselőket. 1753. január 9-én a város…
Szamosújvár a „kis magyar világ” idején
A város katonai parancsnoksága azonnali hatállyal visszaállította a magyar gimnáziumot, megtartva azt a struktúrát, amiben a román gimnázium működött, négy gimnáziumi és négy kereskedelmi osztállyal. 1940. szeptember 25-én, a katonai…
Szamosújvár visszatér
1940 nyarán a bécsi döntés következtében Észak Erdély visszatért Magyarországhoz. Szamosújvár 1940 szeptemberében fogadta a magyar csapatokat.
Szamosújvár külső városrészei – I. rész
Az idők során az örmények által alapított és lakott városnak több külső városrésze volt, ezekben laktak a magyarok, románok, cigányok, akik földesurak, zsellérek, kézművesek voltak, illetve különböző szolgáltatásokat végeztek a városban. Ezeknek a külső városrészeknek külön tisztségviselőik voltak, kik a városnak voltak alárendelve.