Mai cikkemben egy újabb szokatlan történettel jelentkezem, Krisztován János (vagy Cristovan Ioan) rövid történetét mutatom be.
A szamosújvári fegyház Európa egyik legszigorúbb börtönének tartják számon. Így volt ez az elmúlt századokban is, amikor egyik legjobban őrzött objektum volt, ahonnan szinte lehetetlen volt megszökni, de Krisztován Jánosnak valahogy mégis sikerült két alkalommal.
Kategória: Helytörténet
Krisztován János, a többször szökött rablógyilkos
Egy szamosújvári csalás története
Számos történelmi eseményt dolgoztam fel már cikkjeimben, de távolról sem tudtam még mindent bemutatni azok közül az események közül, amik városunkban, Szamosújváron zajlottak az idők folyamán. Jelen cikkben egy csalás történetét mutatom be. Az eseményről az Ellenzék napilap cikkezett az 1904. július 8-án megjelent lapszámában (25. évfolyam, 153. szám).
A szamosújvári zsidók rövid története
Szamosújvár területén valószínűsíthető, hogy már a XVIII. század végén megjelentek a zsidók. Kezdetben nem lakhattak az örmény városban, csak a környező falvakban, illetve város egyik kívülálló negyedében, a Kandiában, a ma börtönként üzemelő Martinuzzi vár mellett. A városba alig az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc után költözhettek.
A cionizmus Szamosújváron
1919-ben létrejön a Kolozsváron működő Zsidó Nemzeti Mozgalom Helyicsoportja. A szervezet szamosújvári alapítói Braun Sándor, Fischer Albert Fenyvesi Jakab, Gottlieb Ferenc, Herskovits Adolf, Herskovits Izidor, Klein Mór, dr. Köves Sándor,…
Szamosújváron történt az idők folyamán, januárban
1291. január 6-án említik először a dokumentumok a vár melletti Gherlahida települést.A XVIII. század második felében mindig január elején választotta meg a lakosság a tisztségviselőket. 1753. január 9-én a város…
Szamosújvár a „kis magyar világ” idején
A város katonai parancsnoksága azonnali hatállyal visszaállította a magyar gimnáziumot, megtartva azt a struktúrát, amiben a román gimnázium működött, négy gimnáziumi és négy kereskedelmi osztállyal. 1940. szeptember 25-én, a katonai…
Szamosújvár visszatér
1940 nyarán a bécsi döntés következtében Észak Erdély visszatért Magyarországhoz. Szamosújvár 1940 szeptemberében fogadta a magyar csapatokat.
Szamosújvár külső városrészei – 2. rész
Az idők során az örmények által alapított és lakott városnak több külső városrésze volt, ezekben laktak a magyarok, románok, cigányok.
Szamosújvár külső városrészei – I. rész
Az idők során az örmények által alapított és lakott városnak több külső városrésze volt, ezekben laktak a magyarok, románok, cigányok, akik földesurak, zsellérek, kézművesek voltak, illetve különböző szolgáltatásokat végeztek a városban. Ezeknek a külső városrészeknek külön tisztségviselőik voltak, kik a városnak voltak alárendelve.