Az idők során az örmények által alapított és lakott városnak több külső városrésze volt, ezekben laktak a magyarok, románok, cigányok, akik földesurak, zsellérek, kézművesek voltak, illetve különböző szolgáltatásokat végeztek a városban. Ezeknek a külső városrészeknek külön tisztségviselőik voltak, kik a városnak voltak alárendelve.
A külső városrészek, melyek idővel a város szerves részeivé váltak a következők voltak: Kandia (a börtön körül), Majorsor, Kakasváros, Cigánysor (törvényszék mögött) és 13 város (a mostani Kaufland és a Lidl környéke)
A Majorsor
A majorsor a vasúton túl található és nagyjából a két vasúti sorompó (korház és Füzes felé vezető út) között terült el. Szongoth Kristóf szerint a Majorsor egy része már lakott volt, amikor az örmények alapították a várost
Mivel ez mezőgazdaságra alkalmas hely volt, a város alapításakor ezt a 150 méter széles sávot erre a célra különítettek el. A területet egy utca szelte át, a két oldalán található területet pedig felparcellázták. Ezekre a parcellákra házakat és gazdasági épületeket emeltek. Egy ilyen parcellát majornak neveztek. A városrész lakói mezőgazdasággal és kézműveséggel foglalkoztak. Később a Majorsor a vagyonosabb családok kirándulóhelyei voltak.[1]
1816-ban a városvezetés hivatalosan is Majorsornak nevezte el a városrészt és autonómiát biztosított számára, amit az 1918-as impérium váltáskor veszített el. A negyed tisztségviselőit (bíró, albíró és négy esküdt) a lakók választották meg, de a városi tanácsnak voltak alárendelve.
1881-ben, a vasútvonal építésekor a város visszavásárolt egy 14 méter széles sávot a belváros és a Majorsor találkozásánál (a vasút avatásáról írt cikk a következő linken olvasható el: https://tortenelmimagazin.com/2020/11/12/a-szamosvolgyi-vasutvonal-avatasi-unnepsege/)
A Kakasváros
A Kakasváros alapításának időpontja ismeretlen, de Szongott Kristóf szerint a XVIII. század második felében már megvolt és főleg romák lakták.[2] Ebben a városrészben volt a téglagyár is, ahol a romák dolgoztak, ezzel a céllal telepítette őket ide a város. Az itteni romák téglaégetés mellett foglalkoztak még utcasepréssel, szénégetéssel, a kóbor kutyák összegyűjtésével is. Ugyanakkor kakastenyésztés szakértői is voltak, az állandó kakaskukorékolás miatt nevezték el ezt a városrészt Kakasvárosnak.
Idővel az itteni romák közé idegen elemek is beköltöztek, melyek rossz életkörülményeikkel és életmódjukkal kellemetlenséget okoztak a városlakoknak, emiatt 1780-ban a város vezetősége arról döntött, hogy a város számára fontos romákat elköltöztessék a Cigánysorba, a többieket pedig kitelepítették. Ezt követően ezt a városrészt lebontották, újraparcellázták és más lakosoknak adták.
Mivel a domb lábánál fekszik, a városrészt nevezték Hegyaljának is.
***
A Majorsor és a Kakasváros domb (hegy ahogy Szamosújváron mondják) lábánál fekszik. Egykor a dombon (amit Golgotának is neveztek) egy Kálvária nevű kápolna állott, a felé vezető utón hét-hét keresztet állítottak fel, emiatt a dombot elkeresztelték Hétkereszt hegynek.
13 város
A mai Kaufland, Lidl és Unicarm környékén egy kis városrész feküdt, a 13 város. Azért kapta nevét mert a rajta áthaladó úton tizenhárom településre lehetett eljutni. Ebben a városrészben alig volt pár ház, emiatt nem rendelkezett külön autonómiával.[3]
A XIX. század első éveiben az egyre növekedő város magába olvasztotta 13 várost és neve a feledésbe merült.
[1] GAZDOVITS MIKLÓS: Az erdélyi örmények története, Kriterion kiadó, Kolozsvár, 2006, 199 o.
[2] SZONGOTT KRISTOF: Szamosújvár szabad királyi város Monográfiája 1700-1900, II. kötet, Auróra nyomda, Szamosújvár, 1902, 298 o.
[3] [3] GAZDOVITS MIKLÓS: Az erdélyi örmények története, Kriterion kiadó, Kolozsvár, 2006, 202 o.
Az alábbi linkre elolvasható az Iskolai Történelmi Magazin utolsó száma:
https://iskolaitortenelmimag.files.wordpress.com/2020/12/5-6.-szam.pdf
Leave a Reply