Erdélyi húsvéti szokások
A húsvét a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe, amikor Jézus Krisztus feltámadására emlékezünk. A húsvéti ünnepkörhöz számos népszokás kapcsolódik. Ezek közül említek meg párat (erdélyi húsvéti szokások).
Szamosújvár története Erdély egyik legkülönlegesebb fejezete, amely az örmény telepesek érkezésével kezdődött a 18. században. A város Armenopolis néven vált ismertté, és rövid idő alatt jelentős kereskedelmi és kulturális központtá fejlődött. Ebben a kategóriában Szamosújvár múltjának fontos eseményeit, épületeit és hagyományait mutatjuk be.
A húsvét a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe, amikor Jézus Krisztus feltámadására emlékezünk. A húsvéti ünnepkörhöz számos népszokás kapcsolódik. Ezek közül említek meg párat (erdélyi húsvéti szokások).
A húsvét előtti nagyböjtben rendesen felkészültek a közelgő ünnepre, gyóntak és szigorúan betartották az előírásokat. Szigorúan tilos volt szarvasmarhát vágni és még a hentesboltban sem árultak ilyenkor húst.
A szamosújvári örmények nem csak dolgoztak, hanem szórakoztak is. Minden alkalmat megragadtak arra, hogy szórakozhassanak, ilyen volt a farsang is
A TéKarám lovasudvart 2019 őszén avatták fel Kérőben (Szamosújvár egyik beosztott faluja. A lovasudvar beruházást a Téka Alapítvány saját költségvetéséből fedezte, a lovagláshoz szükséges felszerelés egy részét a BGA 2019 A külhoni magyar gyerekek…
Megjelent az Iskolai Történelmi Magazin legújabb száma, melynek témája: Hagyományok.
Mai cikkemben egy újabb szokatlan történettel jelentkezem, Krisztován János (vagy Cristovan Ioan) rövid történetét mutatom be. A szamosújvári fegyház Európa egyik legszigorúbb börtönének tartják számon. Így volt ez az elmúlt századokban is, amikor egyik…
Számos történelmi eseményt dolgoztam fel már cikkjeimben, de távolról sem tudtam még mindent bemutatni azok közül az események közül, amik városunkban, Szamosújváron zajlottak az idők folyamán. Jelen cikkben egy csalás történetét mutatom be. Az…
Szamosújvár területén valószínűsíthető, hogy már a XVIII. század végén megjelentek a zsidók. Kezdetben nem lakhattak az örmény városban, csak a környező falvakban, illetve város egyik kívülálló negyedében, a Kandiában, a ma börtönként üzemelő Martinuzzi…
1919-ben létrejön a Kolozsváron működő Zsidó Nemzeti Mozgalom Helyicsoportja. A szervezet szamosújvári alapítói Braun Sándor, Fischer Albert Fenyvesi Jakab, Gottlieb Ferenc, Herskovits Adolf, Herskovits Izidor, Klein Mór, dr.…