Szamosújvár civil épületei közül a legimpozánsabbak a Lászlóffy- és a Karácsonyi-ház. Mindkettő barokk stílusban épült és igazi szimbólumai a városnak.
Lászlóffy-ház
A szamosújvári Lászloffy-ház az egyike a még meglévő barokk emeletes házaknak. A ház építését 1747-ben fejezték be. A kapudíszeket Anton Schuchbauer faragta.[1] A házat Láncos-háznak is nevezik.
Anton Schuchbauer 1719 és 1789 között élt és a barokk korszak egyik legjelentősebb kolozsvári szobrásza volt.
A Láncos-házban működött 1842 és 1855 között a Nagyszebenből ideköltözött az 51. ezred katonanevelő intézete, a Károly Ferdinánd ezred iskolája.
1861-től a Lászloffy házban Voith Miklós javaslatára megalapították magyar tannyelvű örmény-katolikus algimnázium.
Rövid ideig, 1901 és 1902 között az épületben működött az Állami Polgári Lányiskola.
A Karácsonyi-ház
A Karácsonyi-ház a város másik még meglévő barokk emeletes háza. A házat a XVIII. században építették (pontos dátuma ismeretlen) és szamosújvári barokk egyik legértékesebb eleme. Külön jellegzetessége a háznak a barokk kapuzata, melyet két Atlasz szobor tart.[2]
A Karácsonyi család két kiemelkedő alakja: Karácsonyi Mihály és Karácsonyi Adeodát a XVIII. század közepén a város főbírái voltak.
1749. június 15-én pénzügyi szolgáltatásainak hálájaként Karácsonyi Kristóf nemességet nyert Mária Terézia magyar királynőtől. A család másik tagja, Karácsonyi Emánuel alapította az öregek házát.
1859-ben Karácsonyi Guidó szamosújvári és beodrai gróf lett. Ezt követően, egy évvel később a város díszpolgárává avatták. Fia, gróf Karácsonyi Aladár a XX. század elején, dr. Molnár Antal halála után a város országgyűlési képviselője lett. (https://tortenelmimagazin.com/2020/12/01/dr-molnar-antal-es-az-1902-es-szamosujvari-orszaggyulesi-valasztasok/)
A Karácsonyi-ház 1902-től a görög-katolikus szemináriumnak adott otthont.
1930-tól, amikor a szemináriumot Kolozsvárra költöztetik, egészen az 1948-as államosításig görög-katolikus tanítóképzőként működött.
1948-tól egy ideig szakiskola működött a házban, majd 1987-től pedig napjainkig a városi múzeum otthona.
A rendszerváltás után az épületet visszaszolgáltatták a görög-katolikus egyháznak.
[1] BALÁZS-BÉCSI ATTILA: Szamosújvári örökség, Téka Alapítvány, Szamosújvár, 2013, 41. o.
[2] VIRGIL POP: Armenopolis, oraș baroc, Accent, Cluj Napoca, 2012, 42. o.
Leave a Reply