Világosító vagy Megvilágosító Szent Gergely Örményország első püspöke és apostola. Keresztény hitre térítette az örményeket. Lerombolta a pogány istenek szentélyeit és helyükre keresztény templomokat építtetett. Térítését befejezve a pusztába vonult vissza, ahol 331-ben meghalt.
Szent Gergelynek komoly kultusza volt Szamosújváron is, egy társulat is viselte nevét, amelynek komoly szabályzata volt. A szent tisztelete már a város első évtizedeiben jelen volt Szamosújváron. A Salamon-templom egyik mellékoltárát Világosító Szent Gergely tiszteletére szentelték, az ünnep megtartásáról pedig 1729-ből maradt fenn az első biztos írásos adat. Az ekkor megalakult Világosító Szent Gergely Társulat szabályzata előírta, hogy tagjai „a Világosító ereklyéi feltalálásának ünnepét nagy fénnyel és ájtatossággal” üljék meg. Az ünnephez már ekkor búcsú is kapcsolódott. Így a Gergely-napi ünnepség szamosújvári hagyománya írott források alapján legalább 1729-ig vezethető vissza.
A Gergely-napi búcsút kezdetben a Világosító Szent Gergely Társaság szervezte és gondoskodott arról, hogy a városból kiköltözöttek is ünnepelhessenek. A kolozsvári kereskedők is megtisztelték ezt a napot: „mivel az Antal-napi vásár épen azon szombatra esett, midőn az örmények védszentjük ünnepét ülték — sem boltot nem nyitottak, sem sátrat nem állítottak fel 8 óráig, hanem templomba mentek, meghallgatták a Szt-Gergely tiszteletére mondott misét: 6—8-ig buzgón imádkoztak.” [1]
A 19. században nem csak Szamosújváron szerveztek Gergely-napot, hanem Zilahon is, ahol a helybéli kereskedők Szent Gergely tiszteletére építettek oltárt az ottani római katolikus templomban. A zilahi Gergely-nap költségeit is a szamosújvári Világosító Szent Gergely Társulat fizette.
A kor egyik legkiemelkedőbb Szent Gergely-napi búcsúja 1885-ben zajlott le, mikor a bécsi mechitaristák főapátja, Dr. Esztegár Vártán érsek is részt vett rajta. Az egyházi méltóság június 18-én érkezett és tizennégy napot töltött a városban.
A június 20-án szervezett Gergely-napi körmenetet az érsek vezette, amely Szongott Kristóf szerint “ritka szép körmenet” volt. Az ünnepi szertartás után a Bárány Lukács plébánosnál gazdag ebédben részesültek a meghívottak.
Dr. Esztegár Vártán látogatása
Dr. Esztegár Vártán látogatása egybeesett a főtéri nagytemplom felszentelésével, melyet június 21-én tartottak: “Jún. 21-én a nagytemplom felszentelésének ünnepe lévén az érsek mutatta be a vérnélküli áldozatot az egek Urának. Ilyen fényes segédletes püspöki misét monumentális templomunk még nem látott; mert a nagynevű Verzereskul idejében e nem közönséges szentegyház még nem volt felépítve.” A nagytemplom felszentelése utáni ebédet ezúttal nem a plébános biztosította, hanem egy nagybirtokos, Flórián János.
Az érsek kéthetes szamosújvári tartózkodása igazi ünnepnek számított a városban. Egymást követték az ünnepélyek és a vacsorák, ahogy Szongott Kristóf monográfiájából is kiderül: “Este színes lámpák világítása mellett a dalzeneegylet dal-osztálya énekelt nehány jó darabot az érsek ablaka alatt. — Városunk előkelősége minden nap adott egy-egy kiváló lakomát a nagy vendég tiszteletére. Ezek közül különösen említésre méltó az, mit a gör. kath. püspök, a polgárnagy, főesperes, Szappanyos, Govrik, Szongott és a Papp család adtak. 166 Külön kell megemlékeznem azon, párját ritkító díszes vacsoráról, mit a nép rendezett jún. 30-án a vigadó nagy termében, mely igen csinosan volt felékesitve. Öt tagú bizottság hívta meg az érseket, ki midőn a terembe lépett — harsány „éljen“-nel fogadtatott. A terem ajtaja felett ezt az örmény üdvözletét olvastuk: „iiuinnimö ptiiiuu* (Isten hozott). Százan ültek asztalhoz. Az étkek kitűnőek, a terítek fényes volt. A karzat és társalgó termek tömve kiváncsi hallgatósággal. Az első poharat a polgárnagy ürítette: a Királyt, a Királynét és a királyi családot éltette. Bárány Lukács plébános az érseket köszöntötte fel. Azután Szongott Kristóf nyúlt pohárhoz: „A méltóság, a tisztelet — így szólott a többek közt — a keresőt kerüli és a kerülőt keresi. Nagyméltóságod is kerülte a méltóságot, dicsőséget, tiszteletet, de a tudós szerzet derék tagjai ismerték Nagyméltóságod kiváló tulajdonságait és az üresedésbe jött abbási székbe ültették.“ Gopcsa Joachim tanácsnok azon hasznos szolgálatról szólott, mit a szerzetes rendek az emberiség érdekében tesznek.”[2]
Az érsek igazi egyházfőként viselkedett, számos családot meglátogatott: “szegényt, gazdagot különbség nélkül; mindenütt adott valami emléktárgyat. Egyik nap misézett a város élő tagjaiért, más nap Szamosújvár összes halottal lelki üdvéért. Kirándult nehány közelfekvő faluba is; járt Mikolában (e búcsúhely nincs messze városunktól), hol a Szűz-Mária tiszteletére misét mondott.”[3]
Dr. Esztegár Vártán távozása is ünnepi alkalom volt. Távozása előestéjén zenés és fáklyás felvonulással ünnepelték az érseket. Távozása napján a város templomjai harangoztak, a városlakok és a hivatalosságok kikísérték az érseket az állomásra, ahol távozása előtt röviden köszöntötte az ünneplő tömeget.
A Gergely-napi körmenet a főtéren kezdődött, ahová kivitték a tímár és a kereskedőtársaság zászlait is: “ez utóbbit, melynek 11 rudja van, tizenegy ember viszi, tizenkettődik egy gyermek, ki elől a bojtot fogja.”[4]
A búcsú alkalmával a templomban mindhárom katolikus felekezet (örménykatolikus, római katolikus és görögkatolikus) misézett, három nyelven: “az első evangéliumot örményül olvassák; a második oltárnál már magyar éneket és evángeliumot hallunk. A harmadik oltárnál románul mondja a pap a „Svénta evangelia“-t. A negyedik evangélium is örmény.”[5]
Világosító Szent Gergely Szamosújváron, a 20. században
A korabeli sajtóból kiderül, hogy a 20. század harmincas éveiben a mise és az ebéd mellett kultúrális műsorra is sor került: “Világosító Szent Gergely napján, julius hó 1.-én, a Korona szálló színháztermében este 9 órakor kezdődő ünnepély műsora: 1. Örmény népdalok: előadja az egyházi énekkar. 2. ChaldianGáspárné szaval. 3. Debussy: Goliwys Clake-Walke és Liszt Gnomem reigen: zongorán előadja Bocsánczy Erzsébet. 4. Az Árdziv. Irta Merza Gyula, szavalja Meskó Aladár. 5. Duett és Solo, éneklik Voith Rózsika és Nits Gyula. 6. Zakariás Kató modern-táncokat mutat be. 7. Brahms: Rapsodia, H-mol, zongorán előadja Gogomán Mária. 8. Dalegyveleg, előadja az egyházi énekkar, Dr. Pongrátz Simonné úrnő vezényletével.”[6]
Az ünnepélyt a legtöbb esetben megtisztelte egy-egy egyházi főméltóság. Példának okáért 1931-ben Dr. Sahag Koghian apostoli helynök volt az, aki jelenlétével emelte az esemény méltóságát. A Heti Hírek tudósításából azt is megtudjuk, hogy „ő tartotta a gyönyörű zenésmisét nagy papi segédlettel, vezette százakra menő tömeg részvételével az impozáns körmenetet s az esti műsoros táncmulatságon is megjelent.”[7]
Bár az idők folyamán sokat változott a Gegely-napi búcsú, közös elemnek megmaradtak a körmenet és a közös ebéd, amelyen hagyományos ángádzsábur, churutos levest (szamosújvári receptjét itt olvashatják: https://kozlony.ro/angadzsabur-churutos-leves) szolgálnak fel.
Világosító Szent Gergely napja a romániai rendszerváltás után kapott újabb lendületet. Ma is sokan zarándokolnak el Szamosújvárra, hogy együtt ünnepeljenek a helybéli örménykatolikus közösséggel. A Gergely-napi búcsú máig azt üzeni, hogy a hagyomány akkor marad élő, ha van közösség, amely újra és újra megtölti tartalommal.
Riti József Attila
A régi szamosújvári mindennapokról és szokásokról itt is olvashatsz:
https://tortenelmimagazin.ro/husvet-a-regi-armenopolisban/
[1] SZONGOTT KRISTÓF: Szamosújvár Szab. Kir. Város Monográfiája. Szamosújvár, TODORÁN ENDRE „AURORA” KÖNYVNYOMDÁJA, 1901. 95. o.
[2] UO, 167. o.
[3] UO
[4] UO, 237. o.
[5] UO
[6] Heti Hírek, 1933. június 25, 3. o.
[7] Heti Hírek, 1931. június 28, 2. o
1 hozzászólás