1714. december 14-én tartott nagygyűlésen a város akkori lakossága eldöntötte melyek lesznek majd a fiatal város intézményei. Ugyanekkor a város éllére bírót és 12 szenátort (tanácsost) választottak.
1719. december l6-án Der-Kirkorján Álexát (Pap-Gergely Alexa [Elek]) főbírónak választották. Ugyanekkor megválasztották a tíztagú tanácsot, két elnököt és két alelnököt is.
1727. december. 22-én az elemi leányiskola tanítónői a városi tanácsnak panaszkodtak, hogy a hely, ahol az iskola működik nem alkalmas arra, hogy ott a város gyermekeit tanítsák, ezért 1728-ban megkapták a Salamon-templom melletti házat.
1756. december 10-én a város köteles volt biztosítani hat gyalogos katonát.
1758. december 12-én Lászlóffy Ádeodát, Mária Terézia királynőtől magyar nemesi címet kapott.
1768. december 14-én megalakult az apácazárda.
1786. december 27-én II. József császár (a kalapos király) Armenopolist a szabad királyi városok („Libera Regiaque Civitas“) sorába emelte.
1787. december 9-én a városi közgyűlésen, gróf Teleki Ádám, Belső-Szolnok főispánja javaslatára arról döntöttek, hogy a várban posztógyárat alapítottak.
1788 év nov. és dec. hónapjaiban marhadög járvány uralkodott a városban és a vidékein. Ebben az évben 101 marha pusztult el.
1790. december 12-én volt először képviselője a városnak, a kolozsvári országgyűlésen.
1799. december 18-án Karácsonyi Emánuel és felesége 10.000 váltó Rh. forintot adományoztak a városnak, azzal a céllal, hogy létrejöjjön a szegények háza és korház (Senodochium Karácsonyium MDCCC).
1826. december 20-án tartott városi közgyűlés Deák Mihályt nevezte ki a korház gondnokának.
1827. december 20-án, Bécsben örmény-katolikus pappá szentelték Lukácsi Kristófot.
1848. december 23-án Bem József és csapatai felszabadították a várost.
1848. december 25-én Adler Severin (aki korábban a fegyház kormányzója volt és főhadnagyi ranggal rendelkezett) honvédnek állt a Bem József seregébe, aki kapitányi rangot adott neki.
1848. december 31-én minden házhoz nyolc székely honvédet rendeltek éjszakára; de másnap a legnagyobb hidegben útnak indulnak.
1884. december 12-én a Kis Szamos túlsó oldalán lévő régi országutat lezárták és hivatalosan is felavatták az új országútat, amely Dés felől a városon át, a Vízutcán ment Kolozsvár felé.
1891. december 20-án, a Szamosújvári Dalos Egylet hangversenyének diszvendége volt dr. Hermann Antal néprajzkutató és egyetemi tanár.
1894. december 17-én az oktatási minisztérium jóváhagyása következtében a kibővített gimnázium az állam kezébe került. Az intézmény első igazgatója Dr. Mártonfi Lajos lett. Az örmény gimnázium egykori tanárai közül többet átvett az állam. Ezek a következők voltak: Dr. Mártonfi Lajos, Novák Antal, Novák Gerő, Páll Bogdán és Szongott Kristóf.
1918. december 17-én a főgimnáziumban kötelezővé tették a román nyelv tanítását.
1918. december 23-án a városba bevonult a román hadsereg, amely leváltotta Szamosújvár magyar közigazgatását és Duha Kristóf polgármestert és a Román Nemzeti Tanácsot bízta meg a város vezetésével.
1925. december 22-23-án hirtelen -8 fokról felmelegedett +8 fokra, elolvadt a hó és kiáradt a Kis Szamos és súlyosan károsodott a város két vízi malma.
1925. december 23-án egy rendhagyó módon villámlással egybekötött vihart is megemlítenek a korabeli beszámolók.
1940. december 5-én Horthy Miklós kormányzó névnapja alkalmával nagy ünnepséget szerveztek a város Főterén, a városháza előtt. A város fiatalsága fáklyás felvonulást szervezett. Vitéz Horváth Kázmér polgármester pedig felszólalt az egybegyűlt lakosság előtt.
1940. december 10-én a cserkészcsapat megkapta működési engedélyét és felvette 386. számú „Czetz János” cserkészcsapat nevet. Vezetője Gabányi János tanár lett (https://tortenelmimagazin.com/2020/10/20/gabanyi-janos/) és ezt követően megkapta az egykori Congri román cserkészcsapat vagyonát.
1941. december 14-én a város Főterén felavatták a hősök emlékére állíttatott obeliszket. Az avatással egyidőben Széchenyi emlékünnepet is szerveztek, amin szentegyedi és cegei gróf Wass Albert író is felolvasott. Az avatáson nagyszámban vett részt a városi lakosság is.
1941. december 21-én megalakult a gimnázium sportköre asztalitenisz, torna, labdarúgás és röplabda szakosztályokkal.
1943. december 14-én a Főtér rendezési munkálatai közben az örmény-katolikus székesegyház bejárata előtt több örmény sírt találtak. A kolozsvári Nemzeti Múzeum korabeli igazgatója dr. Roska Márton és tanársegédje Novák József végezték az ásatásokat és feltételezték, hogy a sírhelyek egy korábbi fatemplom temetőjéhez tartoztak.
1989. december 22-én Szamosújváron is bekövetkezett a rendszerváltás.
Leave a Reply