A XVIII. század elején beköltözött örmény családok főként kereskedők és iparosok voltak. Szamosújvár egykori krónikása szerint az ide letelepedett örmények a tímár (nyersbőrt kikészítő, illetve egyszerűbb lábbeliket varró mesterember) iparágat részesítették előnyben. Az itteni tímárok főleg szattyánkészítéssel (növényi cserzésű kecskebőr) foglalkoztak
Év: 2021
A szamosújvári Szegények háza és a Karácsonyi-intézet (Senodochium Karácsonyium MDCCC)
Az 1700-ban Szamosújvárra betelepedett örmény családok mind tehetősek voltak. A szegények nem tudták megengedni maguknak az utazás és letelepedés költségeit. Idővel azonban több olyan család is lett a városban, amely leszegényedett.
A Vöröskereszt története
A Nemzetközi Vöröskereszt egy olyan semleges szervezet, melynek fő célja a természet és az ember által előidézett katasztrófák, háborúk áldozatainak a megsegítése.
A fagyosszentek
A fagyosszentek sorozata Pongráccal (május 12) kezdődik, majd Szerváccal (május 13) és Bonifáccal (május 14) folytatódik, utolsó a sorban Orbán (május 25). Az Ipoly mentén, Zsófia napját (május 15) is a fagyos szentek közé sorolják. Magyar nyelvterületen kívül Lengyelországban, Svájcban, Bohémiában és Németország keleti részén is fagyosszenteknek tartják.
Szamosújvár legrégebbi temploma, a Salamon templom
A város legrégebbi templomát 1723-ban építette Simai Salamon, a város főbírója és Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére szentelték fel. Ez Erdély legrégebbi örmény-katolikus temploma.
Iványi-Grünwald Béla
Apja, Grünwald Sámuel, édesanyja pedig Morvay Mária Emília. Szüleinek Som községben kiskereskedési boltjuk volt.
Május 1, a munka ünnepe
Mindenki jól tudja, hogy május 1, a munka ünnepe. Ez egy olyan ünnepnap, amit világszerte ünnepelnek, de lássuk, most honnan is származik.
A szamosújvári Szentháromság gyógyszertár
Szamosújvár első patikája a, Szentháromság Gyógyszertár a városalapítás után nyolc évtízeddel nyílt, a főtéren, a Dániel házban. A XX. század elején is ez volt a település egyetlen gyógyszertára.
A mohácsi csata
A mohácsi csata 1526. augusztus 29-én zajlott le a Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom között. A csata a magyar sereg vereségével ért véget. Történetírásunk „nemzeti nagylétünk nagy temetőjeként” említi, illetve a magyar hadtörténelem egyik legtöbbet emlegetett ütközete.