Torma Zsófia

Torma Zsófia Csicsókeresztúron született 1832. szeptember 27-én. Testvére Torma Károly régész, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, az MTA rendes tagja (róla majd egy másik cikkben). Apja pedig a dési születésű Torma József történész, Belső-Szolnok vármegye főjegyzője és pénztárnoka, majd országgyűlési képviselő volt, aki gyakran végzett régészeti feltárásokat Csicsókeresztúr környékén, ő kedveltette meg a régészetet gyermekeivel.

Torma Zsófia minden szempontból úttörő volt, ugyanis ő volt az első magyar régésznő. Egyes források a világ első női régészekén említik.

Torma Zsófia szüleinek halála utána, 1864-ben nővérénél telepedett le Hunyad vármegyében (egyik gyerekét örökbe fogadta), ahol majd később az őstelepek felkutatásával foglalkozott. Érdekességként elmondható, hogy 25 férfi kérte meg a kezét, de ő mindegyiket visszautasította és a tudománynak szentelte életét.[1]

1875-ben a Tordosi őstelepen kezdett el ásni. A telephelyre Vén András ottani református tanító hívja fel figyelmét. Az ásatások meglepő eredményeket hoztak, ugyanis felfedezte a Vinča-kultúra néven ismert Tordos-kultúrát (kb. Kr.e. 4700-4500), amit jelenben Turdaș (Tordos) – Vinča kultúrának neveznek.

1876-ban részt vett a 9. Nemzetközi Ősrégészeti Kongresszuson Budapesten, ahova több mint száz leletet vitt magával. A kongresszuson egyedüli nőként vett részt és egyes szakmabeli társai kinevették.

A meglepő felfedezés után újabb szakmai siker követte, felkutatta Nándor s főleg a nándori barlang őstelepeit. A kutatás eredményeit 1880-ban jelentetik meg hivatalosan.

1880-ban Németországba utazott, ahol Berlinben részt vett a német antropológusok nagygyűlésén, ahol Schliemann trójai leleteiből is szerveztek egy kiállítást. Itt kiváló szakemberekkel konzultált a szimbolikus díszítésű edények jelentőségéről.

1889-ben meghívják a Bécsben szervezett német antropológusok kongresszusán, de ezt kudarcként éli meg, ugyanis a résztvevők között alig voltak tízen, akik rendelkeztek volna megfelelő előismerettel, hogy néprajzi összehasonlításait megértsék.[2]

Mivel Magyarországon nem volt rá érdeklődés az „Ethnographische Analogieen” (Néprajzi hasonlóságok) című munkája Jénában jelent meg németül. Erről többnyire elismerő nyilatkozatok látnak napvilágot a külföldi szaksajtóban.

1899. május 24-én a Kolozsvári Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktorrá nevezi ki.

A világ első régésznője 1899. november 14-én rövid szenvedés után szívbénulásban meghalt Szászvárosban, ahol el is temették. Később holtestét exhumálták és csicsókeresztúri családi kriptába temették. A történelem forgataga úgy hozta, hogy a családi házat és a kriptát is feldúlták, így sirhelye mára eltűnt.

Torma Zsófia, női mivoltából kiindulva, nem volt teljes körben elfogadott. A szakmában sokan irigyelték sikeressége miatt és nem tartották komoly szakembernek azért, mert nő, pedig kutatásai és eredményei rendkívülién fontosak voltak. Mindezek ellenére voltak olyan szakmabeliek is, akik elismerték munkáját, ilyenek voltak Rómer Flóris törökszentmiklósi plébános és régész, a magyar régészet atyja, illetve Téglás Gábor régész. Kossuth Lajos is elismerte munkáját és 1884-ben tisztelgő levelet írt neki. Továbbá a Vasárnapi Újság 1882. szeptember 24-én megjelent lapszámában egy egész oldalt szentelt a régésznőnek:

„Részt vett a kolozsvári múzeum megalapításában s tagja lön számos anthropologiai és régészeti egyletnek. Leleteinek másodpéldányait egyleteknek, iskoláknak ajándékozás daczára, hogy költséges buvárlatait mind idegen támogatás nélkül saját költségén végezé, — jótékony keze mindig tudott juttatni más nemes czélokra is. Iskolák építésére, kulturintézetekre mindig örömest áldozott s jószágán maga állított föl magyar népiskolát”[3]
Vasárnapi Újság – 29. évfolyam, 39. szám, 1882. szeptember 24

Fontosabb megjelent művei:

1879 Hunyadvármegye neolith-kőkorszakbeli telepek. Erdélyi Múzeum.
1880 A nándori barlangcsoportozat. Erdélyi Múzeum, VII. évf. 6. sz. 153-171. old. és 7. sz. 206-209. old.
1887 A római uralom előtti Dácziának planeta cultusáról. Erdélyi Múzeum.
1894 Ethnographische Analogien. Ein Beitrag zur Gestaltungs- und Entwicklungsgeschichte der Religionen. Erdélyi Múzeum. (Ism. Liter. Centrablatt 10).
1896 Hazánk népe ős mythosának maradványai. Deés.
1897 A tordosi őstelep és hazánk népe ősmythosának maradványai (Hunyad vm. monográfiájában, Budapest.
1902 Hunyad vármegye földjének története az őskortól a honfoglalásig, in: Hunyad vármegye monográfiája, Budapest.

U.I. Torma Zsófia családja nem azonos a szintén csicsókeresztúri dr. Torma Miklós alispán családjával. A róla írott cikket elolvashatják a linkre kattintva: https://tortenelmimagazin.com/2020/11/18/dr-torma-miklos/

[1] FRIEDRICH KLÁRA: Torma Zsófia, egy asszony a magyar régészet szolgálatában

[2] UO

[3] Vasárnapi Újság – 29. évfolyam, 39. szám, 1882. szeptember 24

Riti József Attila

Hallgasd/hallgassa meg a podcastom első epizódját a Spotify vagy a Soundcloud platformokon: