Géza fejedelem. Géza apja Taksony fejedelem, anyja egy előkelő besenyő nő, valószínűleg Tonuzoba besenyő nemzetségfő leánya lehetett. Nevét eredeti kiejtés szerint Gyevi, Gyeü, Győ vagy Gyű lehetett.
Géza 972 körül lett nagyfejedelem és Taksonyt követte a törzsszövetség élén. Fejedelemmé (972–997) válása után megerősítette fejedelmi pozícióját és szét zúzta a törzsi kereteket. A törzseket Kárpát-medence szerte telepítette. A településnevekből ítélve Szamosújvár környékén a Kér (Kérő) és a Jenő (Szamosjenő – Fundătura) törzseket telepítette.
Géza felismerte, hogy a magyarok csak úgy maradhatnak fenn Európában, ha keresztényekké válnak., ezért kezdeményezésére nyugatról térítő szerzetesek érkeztek az országba, akik Gézát és ötezer magyart kereszteltek meg. A fejedelem, bár megkeresztelkedett, mégsem tagadta meg ősei hitét. Géza felesége Sarolt volt, az erdélyi gyula lánya.
A külkapcsolatok építése miatt lányait a környező államok hercegeihez adta férjhez. Fiának, Vajknak német területről hozott feleséget, Gizellát, aki Civakodó Henriknek volt a lánya.
Megtiltotta a külföldi kalandozásokat, békére törekedett szomszédjaival. Szigorúan fellépett a függetlenségre törekedő törzsfők ellen. Halálakor már csak Koppány, Gyula és Ajtony őrizte meg függetlenségét. Géza alatt megindult az államszerveződés, és folytatódott magyar törzsi társadalom bomlása.
Szent István. Géza fia, Vajk Esztergomban született 980 körül. 989 körül megkeresztelkedett és felvette az István nevet. 997-ben, Géza halála után a Gizellával jött lovagok segítségével István lett a nagyfejedelem. Ősi jogon Koppány, a somogyi vezér tartott igényt a hatalomra és társaival a törzsi szabadsághoz és a pogány valláshoz ragaszkodott, ezért fellázadt István ellen. A csatában Koppány vereséget szenvedett és megölték. István felnégyelte Koppány testét és négy vár (Székesfehérvár, Veszprém, Győr és Gyulafehérvár) kapujára tűzte ki.
Koppány legyőzése után 997 és 1000 között István megteremtette Magyarország egységét, miközben nyugatbarát külpolitikát hirdetett. 1000. december 25-én vagy 1001. január 1-én királlyá koronáztatta magát, a II. Szilveszter pápa által küldött koronával.
Koronázása után nekilátott a közigazgatás és a magyar egyház megszervezéséhez. A világi hatalom központjává Székesfehérvárt, egyházi központtá Esztergomot tette meg. Megkezdte a pénzverést, és kivetette az első adókat. A fő forgalmi pénz az ezüstdénár lett.
István két törvénykönyvét ismerjük. A korszak legjelentősebb magyar irodalmi alkotása az Istvánnak fiához, a trónörökös Imréhez intézett Admonitiones (Intelmek) című latin nyelvű műve. A szöveget feltehetőleg valamely egyházi személy fogalmazta, azonban gondolati tartalmát vélhetően I. István diktálta („Mert amiként különb-különb tájakról és tartományokból jönnek vendégek, úgy különb-különb nyelvet és szokást, különb-különb példát és fegyvert hoznak magukkal, s mindez az országot díszíti, az udvar fényét emeli” – Szent István király intelmei Imre herceghez, részlet)
1003-ban István legyőzte anyai nagybátyját, az erdélyi Gyulát, majd ennek területén megalapította az erdélyi püspökséget. Ezt követően legyőzte Ajtonyt, (Körös-vidéktől az Al-Dunáig önálló uralmat épített ki). A király Csanád vezért küldte ellene, aki győzelmet aratott felette. Ajtony területén szervezte meg Csanád megyét, majd 1030-ban létrehozta a csanádi püspökséget, melynek első püspöke a velencei származású Gellért volt.
Székesfehérváron új székhelyet alapított. István tíz püspökséget alapított (Veszprém, Győr, Esztergom, Eger, Pécs, Kalocsa, Csanád, Vác, Gyulafehérvár és Bihar, majd az utóbbi helyett Várad). Elrendelte, a templomépítést és kötelezte a templomba járást.
Az egyházmegyék alapításával párhuzamosan elkezdődött a vármegyerendszer kiépítése és megszervezése, amely szintén német mintát követett. A vármegye élén a király által kinevezett ispán állt.
István egész uralkodását a Kárpát-medence egységének a megteremtése és a kereszténység elterjesztése jellemezte. Külpolitikájában pedig arra törekedett, hogy szomszédjaival békés viszonyt ápoljon. Gizellával kötött házassága is ezt a célt szolgálta. II. (Szent) Henrik uralkodása alatt ez a dinasztikus kapcsolat biztosította is a békét a Német-római Birodalommal.
1024-ben István sógorával, II. Henrikkel a bajor uralkodócsalád fiúágon kihalt, emiatt a Német-római Birodalommal ideiglenesen megromlott a viszony. II. Konrád csak távoli rokona volt II. Henriknek és el akarta foglalni Magyarországot, de István a felper zselt föld taktikájával kiéheztette az ellenséget, majd Bécsnél be is kerítette és legyőzte a visszavonuló német sereget.
1031-ben, István fia, Imre herceg egy vadászbalesetben meghalt, így egyik nővérének fiát, Orseolo Pétert nevezte meg trónörökösnek.
1032-ben sikertelen merényletet követtek el ellene, így unokatestvérét Vazult megvakította, ennek fiait Leventét, Andrást és Bélát pedig száműzte az országból.
1038. augusztus15-én meghalt és az őáltala alapított Székesfehérváron, a Szűz Mária-templomban temették el. Szentté avatására László király uralkodásának idején, 1083-ban került sor.
Az írás megjelent az Iskolai Történelmi Magazin augusztusi számában. A lapszám elolvasható az alábbi linkre kattintva:
Makuch Bertalan
A magyar állam létrejötte egy folyamat volt. Géza volt az alapítója. Téves az az álláspont hogy István akkor még nem volt szent alapította az országot. Géza alatt önálló és senkitől sem függő fejedelemség volt. Ez is állam nemcsak a királyság. Az erdély gyula mivel tisztség név kisbetűvel írjuk és ebből lett később személynév. Neve ismeretlen. Lehet ogy egyszer kiderül hogy hogy hívták. Istvánt nem 1000 dec.25-én vagy 1000 januárjában koronázták meg mivel még az esztergomi érsekség melynek joga lett nem is létezett. Valószínüleg tavasszal áprilisban koronázhatták meg. Mindezeket a monarchia korabeli szakirodalomban találtam meg. Az sem igaz hogy a pápa küldött neki koronát. Ez a korona küldés is az 1200 években regnáló pápa szövege volt hogy hatalmát kiterjeszthesse az országra. Lándzsát azt küldhetett Szilveszter, de koronát nem. . De ne felejtsük el hogy a nagy főnök a német-római császár volt. Tudta nélkül nem történhetett semmi. A döntés a császár és nem a hűbérese a pápa kezében volt. A pontos dátumot és a pápát szándékosan nem neveztem meg. tudom az évet és a pápa nevét is. Kutassátok ki kiről van szó.