A nemzetközi gyereknapot szinte a világ összes országában ünneplik. A legtöbb helyen, június 1-én, de van pár hely, ahol más dátumot szenteltek ennek a napnak.
Kategória: Magyar történelem
Szamosújvári örmény árvaházak
A szamosújvári örmény közösség árváit sem hagyta cserben, ezért két árvaházat is alapítottak: a Világositó Szent Gergely örmény-katolikus fiúárvaházat és a Kovrig Tivadar örmény-katolikus leányárvaházat. Ezek az árvaházak örmény árvákat neveltek fel.
A szamosújvári tímár társulat
A XVIII. század elején beköltözött örmény családok főként kereskedők és iparosok voltak. Szamosújvár egykori krónikása szerint az ide letelepedett örmények a tímár (nyersbőrt kikészítő, illetve egyszerűbb lábbeliket varró mesterember) iparágat részesítették előnyben. Az itteni tímárok főleg szattyánkészítéssel (növényi cserzésű kecskebőr) foglalkoztak
A szamosújvári Szegények háza és a Karácsonyi-intézet (Senodochium Karácsonyium MDCCC)
Az 1700-ban Szamosújvárra betelepedett örmény családok mind tehetősek voltak. A szegények nem tudták megengedni maguknak az utazás és letelepedés költségeit. Idővel azonban több olyan család is lett a városban, amely leszegényedett.
A Vöröskereszt története
A Nemzetközi Vöröskereszt egy olyan semleges szervezet, melynek fő célja a természet és az ember által előidézett katasztrófák, háborúk áldozatainak a megsegítése.
Szamosújvár legrégebbi temploma, a Salamon templom
A város legrégebbi templomát 1723-ban építette Simai Salamon, a város főbírója és Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére szentelték fel. Ez Erdély legrégebbi örmény-katolikus temploma.
Iványi-Grünwald Béla
Apja, Grünwald Sámuel, édesanyja pedig Morvay Mária Emília. Szüleinek Som községben kiskereskedési boltjuk volt.
A szamosújvári Szentháromság gyógyszertár
Szamosújvár első patikája a, Szentháromság Gyógyszertár a városalapítás után nyolc évtízeddel nyílt, a főtéren, a Dániel házban. A XX. század elején is ez volt a település egyetlen gyógyszertára.
A mohácsi csata
A mohácsi csata 1526. augusztus 29-én zajlott le a Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom között. A csata a magyar sereg vereségével ért véget. Történetírásunk „nemzeti nagylétünk nagy temetőjeként” említi, illetve a magyar hadtörténelem egyik legtöbbet emlegetett ütközete.
Gróf galántai és fraknói Esterházy Móric
Gróf galántai és fraknói Esterházy Móric (Esterházy Péter író nagyapja) 1881. április 27-én született, aki pár hónapig, 1917. június 15 és augusztus 20 között, pártonkívüli politikusként Magyarország miniszterelnöke volt. Korábban császári és királyi kamarás, akárcsak édesapja, gróf Esterházy Miklós Móric.