A cenzúra ellenére 1989 decemberében a temesvári, kolozsvári, bukaresti események híre, a Szabad Európa rádión keresztül Szamosújvárra is eljutott. A korabeli beszámolok szerint a szamosújvári gyárakban is feszült volt a helyzet, mindenki várta a fejleményeket.
1989. december 22-én délelőtt a gyári munkások félbe hagyták a munkát és a város Főtere felé indultak, ahol a városi lakosság is csatlakozott hozzájuk és mintegy 1500-2000-re duzzadt a tömeg. A Főtérre érve lefoglalták a városházát és blokád alá helyezték a rendőrség bejáratát, majd a kommunista párt szimbólumait, Nicolae Ceaușescu képeit, valamint az ott található pártkiadványokat az utcára dobták. A könyvekből, képekből és zászlókból tüzet raktak. A város vezetősége, pedig Zamfir Minerva polgármesterrel az élen, a tüntető lakosság bosszúja elől a városháza mellett lévő rendőrség épületébe menekültek.[1]
Az összegyűlt tüntető tömeg megpróbált betörni a rendőrség épületébe, hogy kérdőre vonja és megbüntesse az oda menekült város- és pártvezetőséget. A securitate helyi alakulatának parancsnoka kérésére, a börtönparancsnok, Rusu Vasile alezredes beavatkozott az eseményekbe, fegyveres fegyőröket küldött a Főtérre, azzal a céllal, hogy megállítsák a tömeget és elkerüljék a civilek felfegyverkezését. Továbbá egy postakocsi segítségével a rendőrség épületéből kimenekítették az oda menekülteket és a börtönbe helyezték el, hogy biztonságukat megóvják. Ezt követően a városháza erkélyén megjelentek az önjelölt szónokok, politikusok és egyházi méltóságok is. Volt olyan felszólaló, aki felhúzta a tömeged, de volt, aki csitítani próbálta a kedélyeket, hogy ne történjen nagyobb baj a városban.
A tüntetés közben a zűrzavar uralkodott Szamosújváron. A Főtéri üzletek kirakatait betörték, de a kommunista szimbólumok mellett, egyes beszámolók szerint, árut is elvettek a tüntetők.
Ezzel egyidőben a szamosújvári börtönben riadót fújtak, a cellákba zárták a rabokat és megerősítették a védelmet, azzal a céllal, hogy elkerüljék a rabok lázadását.
Az elterjedő terrorista hisztéria miatt a börtönparancsnok kérésére a dési laktanyából egy szakasz katona érkezett Miclea Ilie százados vezetésével, azzal a céllal, hogy biztosítsák a város és a lakosság biztonságát.
A kedélyek lecsillapítása után december 22-én, este megalakult a Nemzeti Megmentési Front, szamosújvári tanácsa, melynek elnöke Fodor Gheorghe közjegyző lett. A tanács feladatai közé tartozott a lakosság biztonságának és élelmezésének a biztosítása.
1989. december 23-án összeült a Nemzeti Megmentési Front szamosújvári tanácsa, de a nézeteltérések miatt működésképtelené vált, ezért feloszlott és egy új tanácsot hoztak létre Oltean Gheorghe Şerban vezetésével. Az akkor megalakult ideiglenes városvezetés egészen 1992 tavaszáig irányította a várost, amikor önkormányzati választásokat szerveztek.
Riti József Attila
[1] IOAN CÂMPEAN: Gherla pe treptele istoriei, Casa cărții de știință, Kolozsvár, 2004, 354. o.
Deak Janos
Nem igy volt.
Riti József Attila
Akkor megkérem írja meg hogyan volt! Én csak a forrásokra hivatkozva írok. Minden cikkem esetén szívesen fogadom, ha valaki leírja személyes tapasztalait.