Az első futballmérkőzés
Angliai megjelenése után, a futball elég hamar elterjedt Európában és Erdélyben is. Az első kolozsvári futballmérkőzést 1896 tavaszán, Vermes Lajos egyetemi vívómester szervezte meg a Kereskedelmi Akadémia sportkörében. A mérkőzést a város melletti Bivalyréten szervezték, ahol a diákok jelölték ki a pályát és a kapukat is.[1]
Vermes Lajos1896-ban került Kolozsvárra, amiután megnyerte a Ferenc József Tudományegyetem által kiírt versenyvizsgát. 1896. március 4-én kezdte el tornatanári pályafutását a kincses városban. 1896 őszétől a kolozsvári Római Katolikus Főgimnáziumban is tanított, majd egy rövidebb ideig az Unitárius Kollégiumban és a Református Kollégiumban is.
Az első mérkőzés után, a futball hamar elterjedt az egyetemisták és a középiskolások között. A legnagyobb gondot a futballpályák hiánya jelentette, ezért a város melletti réteken és mezőkön játszottak, de a legtágasabb és legkedveltebb a Bivalyrét volt.
Az első futball klub
1901-ben Debrecenből érkezett és helyi egyetemistákból, Vermes Lajos létrehozta az első kolozsvári futballcsapatot, az Ifjúsági Futball Klubot (IFC), mely a Tordai-úti Stark kertet használták pályaként.
1903-ig minden akadály nélkül használták labdarúgó pályának a Bivalyrétet. 1903. május 3-án a kolozsvári rendőrfőkapitány megtiltotta a Bivalyrét használatát, ugyanis játék közben letaposták a bivalycsordának szánt füvet, de ez nem jelentett akadályt Vermes Lajos számára, mert az utóbbi bérbe vette a Tórdai-úti öregek házának tulajdonában lévő Stark kertet.[2]
Az első hivatalos bajnokságot 1903 tavaszán, pünkösdkor szervezték. A bajnoknak járó érmeket az egyetem rendelte meg. A pünkösdi tornán részt vettek a Római Katolikus Főgimnázium, az Unitárius Kollégium és az Ifjúsági Football Club (IFC).
1904 őszén a Római Katolikus Gimnáziumban, illetve az Unitárius Kollégiumban végzett diákok megalakítottak a Kolozsvári Atlétikai Club (KAC) labdarúgó szakosztályát (a klubbot 1884-ben alapította br. Jósika Lajos). A klubnak saját futballpályája volt, a Rákóczi úton (ma General Eremia Grigorescu). A kerítéssel, padokkal, lelátókkal és öltözővel ellátott stadion avatóünnepsége 1905. június 11-én volt. A díszmeghívott ellenfél a Budapesti Postás volt. A végeredmény 19-1 volt a Postás számára.[3]
Az első stadion
A fentebb említett IFC 1905-re már megszűnt, így a városnak már csak két csapata volt: a KAC és a Kereskedelmi Akadémia Sport Köre (KASK). 1907-ben a MÁV Összhang Dalegylet keretén belül megalakult egy új futballklub, mely 1908-ban felvette a Vasas, később a Kolozsvári Torna Klub, majd pedig a Kolozsvári Vasutas Sport Klub (a mostani Kolozsvári CFR 1907) nevet.[4] A KASK-al közösen, még az alapítás évében 1907-ben a Nádas partján (a mostani CFR stadion helyén) kialakítottak egy salakpályát, amit csak edzésre használtak.
A fentebb említett három csapatot 1907-ben felvették az Magyar Labdarúgó Szövetségbe (MLSZ), 1908-ban pedig megszervezték az első MLSZ szabályai alapján lejátszott bajnokságot. Az első bajnok a már említett KASK lett.
1911 tavaszán a KASK Isztambulba látogatott, ahol két mérkőzést is játszott a török Galata Serail FC (Galatasaray SK) futballcsapattal, de mindkét mérkőzést elveszítette.
1911. szeptember 16-17-én a Budapesti AK jelenlétében felavatták a sétatéri stadiont. A mérkőzés eredménye 4-1 volt a budapesti csapat javára.
A sétatéri sporttelep
A negyedik kolozsvári futballcsapat a Kolozsvári Egyetemi Atlétikai Club (KEAC) 1911-ben alakult és komoly gazdasági háttérrel rendelkezett, ezért leigazolta a KAC legtehetségesebb játékosait.[5]
Az Kolozsvári Torna Klub legelső nagy sikerét 1911-ben aratta, amikor megnyerte a bajnokságot, melynek a Marosvásárhelyi Sportegylet/MSE és a Piski Vasutas Sportegylet/PVSE is tagjai voltak.
A korabeli beszámolókból kiderül, hogy a 1914-ben a kolozsvári labdarúgás megközelítette a budapesti futball szintjét és felmerült a bajnokság átszervezésének lehetősége is. A kor legerősebb kolozsvári futballcsapata a KEAC, de a KTC és a KAC szintje sem volt sokkal rosszabb.
A kolozsvári labdarúgás fejlődésének az első világháború kitörése vetett véget, a háború alatt szüneteltek a mérkőzések.
[1] KILYÉNI ANDRÁS: A kolozsvári sportélet hőskorának képes története. Apáczai Csere János Baráti Társaság. Kolozsvár 2009,
[2] Magyar Polgár, 1903. május 5
[3] KILYÉNI ANDRÁS: A kolozsvári sportélet hőskorának képes története. Apáczai Csere János Baráti Társaság. Kolozsvár 2009,
[4] UO
[5] UO
Leave a Reply