A ferencesek Szamosújváron
Több sikertelen kísérlet után, 1742. szeptember 20-án Dániel Tódor, a város tiltása ellenére telket adott a ferenceseknek, akik 1745-ben telepedtek le a városban.
1748 októberében sor került a templom alapkőletételére, P. Ponori Anaklét első házfőnök idején. Az építést 1757-re befejezik, de felszentelésére csak 1758. november 5-én kerül sor és az ellenreformáció egyik fellegvára lett.
Alkantarai Szent Péter templom
A templom főoltárt az alapító Dániel Tódor építtette. A Szent Antal kápolnát Placsintár Dávid, egykori polgármester, adományozta, a Szent Ferenc oltárt Csomák Miklós készíttette, a szószéket pedig Balsa Márton és Tódor.[1]
Mai formáját az épületkomplexum az 1855-s tűzvésznek köszönheti. 1855. szeptember 21-én a kolostor és körülötte 52 lakóház leégett. Két év alatt átépítették és 1857-ben szeptember 20-án újra felszentelték. A ferences templom két tornya 1878-ig felépült. Ezért van jelentős különbség a pompás barokk belső és klasszicista külső között.
A szerzetesrend házát 1760-ban kezdték el építeni, amit 1767-ben fejeztek be, amikor 10 cellájába 10 szerzetes költözött be.
1951 és 1957 között jezsuiták kényszerlakhelye lett. 1957től újra ferencesrendi kolostorként működik egészen a 2000-ig, amikor felszámolják és plébániatemplommá alakult.
1973-ban az egyik, korábban államosított szárnyát lebontották.
Riti József Attila
[1] KÁDÁR JÓZSEF: Szolnok-Dobokavármegye monographiája, Demeter és Kiss Könyvnyomda, Dés, 1901, 172. o.
Leave a Reply