A múlt bennünk él

Ezen a napon történt, Helytörténet, Magyar történelem

Szamosújváron történt az idők folyamán, júniusban

augusztus

A szamosújvári örmények és magyar-örmények legfontosabb ünnepe a Világosító Szent Gergely napja, melyet minden év júniusában ünnepeltek meg.

Ez az ünnep a közösség egyik lefontosabb összetartó ereje, amely mindmáig őrzi vallási, kulturális és kulináris hagyományait, annak ellenére, hogy a magyar-örmény közösség létszáma nagyon alacsony és már senki sem beszéli az örmény nyelvet a városban.

1735. június 21 – Altorjai Péter, szamosújvári aljegyző egyik írásában a következőket jegyezte le: „Méltóságos Unitus Püspök (görög-katolikus) báró Klein János úr, Szamosújvári Domíniumának jobbágy czigányai.”

1749. június 15 – Pénzügyi szolgáltatásainak hálájaként Karácsonyi Kristóf nemességet nyert Mária Terézia magyar királynőtől.

1785. június 15 – A börtönné alakított várba megérkeznek az első rabok.

1802. június 7 – Reggel a rabok a Szamosra mentek vízért, de beleugrottak a vízbe és szökni akartak. Az őrség kettőt lelőtt, négyet pedig megsebesített.

1804. június 17 – Mártonffy József püspök felszentelte a főtéri székesegyházat, amit a felszentelési oklevélben basilikának nevezte.      

1822. június 14 – Szamosújváron kitört a tűz. Tizennyolc ház égett el a Malomutcában.

1849. június 29 – Szamosújváron nagy aggodalommal fogadták a hírt miszerint a muszkák (oroszok) betörtek Erdélybe.      

1861. június 27 – A város közgyűlése határozata folytán „bizalmi szavazatot” küldött Deák Ferencnek.          

1881. június 26 – Rendkívüli eseménynek lehettek tanúi a városlakók, egy üstökös jelent meg az égen és pár napig volt látható.

1884. június 4 – A városban nagy szélvész és felhőszakadás pusztított.

1887. június 18 – dr. Torma Miklós alispánt megválasztották a széki választókerület képviselőjének.

1896. június 16 – Az Archeologiai Értesítőben Ornstein József beszámol a romai castrumban (Congri) végzett ásatásokról.

1910. június 19 – Este Szamosújváron, ünnepélyes keretek között felkapcsolták a közvilágítást. A helyszínen jelen volt gróf Kornis Károly is, aki nagy népszerűségre tett szert emiatt. A rendkívüli eseménynek köszönhetően város fúvószenekara szórakoztatta a lakosságot, amely ellepte az utcákat és késő órákig ünnepelték a közvilágítás bevezetését.

1919. június 5 – A dési román főispáni hivatal 2961. számú magyar nyelvű rendeletében felhívta a gimnázium tanárjait, hogy nyolc napon belül döntsék el, ha leteszik a román állam iránti hűségesküt vagy nem. Dömötör János gimnáziumi igazgató a tantestület elé terjesztette a felhívást.

1919. június 15 – Tantestületi ülésen dr. Nicora Ioan, román tanár volt az egyedüli tantestületi tag, amely hajlandó volt letenni a hűségesküt.

1927. június 13-án kiadott dokumentum szerint a hadsereg időnként mezőgazdasági termékeket, állatokat, ruhaneműt kobozott el Szamosújvár polgáraitól. Más levéltári adat arra utal, hogy a városban működő Korona szállodában lakó tisztek nem minden alkalommal fizetnek lakbért.

1941. június 20-án a helyi közösség kérésére, nagy nehézségek árán, Szamosújváron létrehoztak egy új óvodát, amiben 100 gyerek tanulhatott.

1942. június 20 – Munkaszolgálatra hívták be a szamosújvári zsidókat.

1948. június 11 – Elfogadták a 119. számú törvényt, amely kimondta a magántulajdon

államosítását. Ezt a törvényt azonnali hatállyal Szamosújváron is alkalmazták és államosították a jéggyárat, a téglagyárat, Enyedi Bálint nyomdáját, Szabó Károly, Salamon Gyula és Keller Vilmos olajprését és gyapjúfeldolgozóját, valamint a város összes bankját, műhelyét és vendéglőit.      

1958. június 14-én a szamosújvári börtönbe zárt politikai fogjok fellázadnak a borzasztó körülmények ellen.

1970 májusa és júniusa között történelme legnagyobb árvízét élte át a város. A bőséges esőzések következtében május 12-én kiöntött a Kis-Szamos és a Füzesi patak és ellepte vízzel a város nagyrészét. Továbbá a város keleti oldalán lévő Hétkereszt-hegyről lezúduló víz is okozott kellemetlenséget a városlakóknak.

Pár nap után megállt az eső és úgy tűnt, hogy stabilizálódik a helyzet, de júniusban újabb árvízhullám mosta el a várost. Az árvíz következtében óriási anyagi károk keletkeztek, emberi áldozatokat nem jegyeztek.

Riti József Attila

A cikk megjelent az Iskolai Történelmi Magazin első számában is. A magazin elérhető és elolvasható a következő linken:

http://tortenelmimagazin.com/wp-content/uploads/2020/06/1.-szc3a1m-2.pdf

Leave a Reply