Physical Address
304 North Cardinal St.
Dorchester Center, MA 02124
Az idők során az örmények által alapított és lakott városnak több külső városrésze volt, ezekben laktak a magyarok, románok, cigányok, akik földesurak, zsellérek, kézművesek voltak, illetve különböző szolgáltatásokat végeztek a városban. Ezeknek a külső városrészeknek külön tisztségviselőik voltak, kik a városnak voltak alárendelve.
A külső városrészek, melyek idővel a város szerves részeivé váltak a következők: Kandia (a börtön körül), Majorsor, Kakasváros, Cigánysor (törvényszék mögött) és 13 város (a mostani Kaufland és a Lidl környéke)
Cigánysor
1780-ban a város vezetősége arról döntött, hogy a város számára nélkülözhetetlen romákat a Kakasvárosból a város észak-nyugati részére, Kandia közelében, egy fel nem parcellázott területre költöztették. A parcellákat azzal a feltétellel kapták, hogy civilizált kinézetű házakat építsenek és szerződést kössenek a várossal.[1] Mivel a városrészt egyetlen utca szelte át elnevezték Cigánysornak. Az említett városrész mai napig létezik, eredeti helyén, a mostani törvényszék mögött, lakói ugyancsak romák.
A Cigánysorba költöztetett romák a város utcáit és piacát takarították, valamint időnként levelek szállításával is foglalkoztak.
A szamosújvári roma közösséget egy nagy vajda, egy kis vajda és négy esküdt vezette. A közösség tagjait vár északi részén lévő temetőbe temették, akárcsak a románokat.
Kandia
A város alapításakor Kandia egy különálló település volt. A falut pár ház alkotta, lakói a várban szolgáló gyalogos puskások (darabontok) voltak. A város építésekor, ideiglenesen örmények is laktak benne, de volt olyan család, amely végleg itt telepedett le.
1717-ben III. Károly császár a görög-katolikusoknak adományozta, így románok telepedtek ide. Az itteni románok fő foglalkozása a fazekasság volt.
1753. január 9-én a város megvásárolta az államtól Kandia falut, amely Armenopolis külső városrészévé vált, de autonómiával rendelkezett, akárcsak a Majorsor.
Kezdetben a szamosújvári városi tanács biztosította Kandia számára a bírót, kisbírót és jegyzőt. Később megengedte a helybélieket, hogy maguk válasszák meg tisztségviselőiket. Ezek a választott tisztségviselők alkalmazták a városi tanács által elfogadott döntéseket.[2]
1853. november 26-án a Kandiában létrejött a szamosújvári görög-katolikus püspökség, melynek első püspöke Ioan Alexi volt. Később a püspökség a városba költözött, a XX. század elején pedig, a magyar kormány támogatásával a Vízutcán, a gimnázium közelében egy új görög-katolikus templom épült.
[1] GAZDOVITS MIKLÓS: Az erdélyi örmények története, Kriterion kiadó, Kolozsvár, 2006, 202. o.
[2] SZONGOTT KRISTOF: Szamosújvár szabad királyi város Monográfiája 1700-1900, II. kötet, Auróra nyomda, Szamosújvár, 1902, 296. o.
Az alábbi linkre elolvasható az Iskolai Történelmi Magazin utolsó száma:
https://iskolaitortenelmimag.files.wordpress.com/2020/12/5-6.-szam.pdf
[…] Az első középkori települést 1291-ben említik először a korabeli dokumentumok, Gerlahida néven. Valószínűsíthető, hogy ekkor már megerősített vára volt a településnek. A település neve Gerla szláv szó és a grloból származik, jelentése folyamágy, gázló, ami a Kiss Szamos jelenlétére utal. Tehát elmondhatjuk, hogy nem a várost alapították 1291-ben, hanem a vár körüli Gherlahidát, amely a későbbi Kandia helyén állt. Igaz ugyan, hogy a Kandia része most a városnak, de 1918-előtt külső városrész volt és autonómiával rendelkezett. Történetét elolvashatják a következő linken: https://tortenelmimagazin.com/szamosujvar-kulso-varosreszei-2-resz/ […]