Interjú Ugron Zsolna írónővel

Ugron Zsolna

Ugron Zsolna 1978-ban született Kolozsvárott.  Régi arisztokrata családból származik, az ábránfalvi Ugron család sarja

Szülővárosában volt elemi iskolás, majd 1989-ben, tizenegy évesen szüleivel együtt Budapestre költözött.

A budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetemen végzett a jog- és politikatudományok doktoraként. Egyetemi évei után a TV2, majd a Magyar Televízió munkatársa lett. Ezt követően a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. kommunikációs tanácsadójaként dolgozott.

Írói karrierje 2010-ben kezdődött, amikor az Ulpius-ház könyvkiadónál megjelent első könyve az Úrilányok Erdélyben. A regény rövid időn belül felkerült az eladási listák tetejére. További könyvei: 2011: Szerelemféltők, Ulpius-ház Könyvkiadó, 2013: Hét évszak, Boook Kiadó, 2013: Erdélyi menyegző, Libri Kiadó, 2014: A nádor asszonyai, Libri Kiadó, 2016: Hollóasszony, Libri Kiadó, 2016: Úrilányok Erdélyben, 2. javított kiadás; Libri, Bp., 2016

***

Interjú

• Tudom, hogy ezt ezerszer megkérdezték önöktől, de megkérem vázolja fel családja történetét!

Azt hiszem az elég hosszú és talán nem is olyan érdekes másoknak. A dédszüleimig ismerem én magam is a család történetet, onnan visszafele már csak a könyvekben írottakat. Néha érnek meglepetések, egyszer például véletlenül bukkantam rá egy ősöm 17. századi isztambuli utazására, a fejedelem követségével utazott oda.

• Hogyan ismerte meg családja múltját?

A nagyszülőkről meséltek, egy része a múltnak azt gondolom jó eseteben minden családnál a személyes anekdotákkal, történetekkel öröklődik.

• Milyen középiskolás volt Ugron Zsolna?

Lázadó. Feszegettem a határokat. Elég harcosan álltam ki a véleményem mellett vagy az igazságtalannak vélt dolgok ellen. Volt egy osztályfőnököm, aki úgy hívott “rebellis székely”. Kifejezetten jólesett.

• Kolozsváron született, hogyan került Magyarországra?

A szüleimmel költöztünk Budapestre, 1989-ben, tavasszal. Még gyerek voltam.

• Tehernek vagy ajándéknak tekinti származását?

Adottságnak. Igyekszem kötelességnek is tekinteni.

• Megkérem beszéljen arról, hogy milyen volt arisztokrata gyereknek lenni? Milyen megpróbáltatásokon esett át családja a kilakoltatás után a kommunizmusban?

Azt hiszem a megpróbáltatások leginkább a nagyszüleim és a szüleim generációjának életét tette tönkre. Ceaușescu kommunizmusának terrorját én gyerekként csak ritkán érzékeltem, a felnőttek megvédtek tőle. Az, hogy másképp is lehet élni, sorok, kenyérjegyek, áramszünetek és nélkülözés nélkül, az fel sem merült, így nem volt mihez viszonyítani a helyzetet. Szerettek, kaptam enni, meleg volt, voltak barátaim, sokat játszottunk. Nem voltam arisztokrata gyerek. Ezen a felén a világnak senki nem volt az. Apámék rőzsét gyűjteni jártak az erdőre, hogy tudjanak fűteni, rossz cipőkben gyalogoltak hosszú kilométereket az iskolába, nem tanulhattak, nekik sokkal keményebb életük volt.

• Mit sikerült eddig visszaszerezni az elkobzott birtokok és ingatlanok közül?

Nem sok minden maradt a földreform után. A földek nagy részét így nem is lehetett visszakérni. Ahol édesapáméknak volt birtoka, ott nem nagyon volt erdő, így az kimaradt. Ami maradt – épületek, azt tönkretették, a kerteket beépítették. Voltak családok, ahol ez szerencsésebben alakult, de ott is évtizedek óta küzdenek a jogos jussukért. A gyerekeim már ebben szocializálódtak, amióta az eszüket tudják visszaszolgáltatási perek vannak az édesapjuk családjában. Azt hiszem ez még egy ideig így marad.

• A mezőzáhi Ugron kastély az önök birtoka vagy a család egy másik ágának a tulajdona volt? Ha az önöké miért nem sikerült a visszaszolgáltatás?

A család másik ágának tulajdona volt, Ugron István építette. Ha jól tudom próbálják intézni a visszaszolgáltatást. Hogy miért nem sikerül, az minden restituciós esetben más, akadályozzák, ellehetetlenítik, kiforgatják a saját törvényeiket.

• Hogyan tekintenek önökre arisztokratákra a mai emberek?

Nem tudom. Sokféle reakcióval találkozom, ami gyakran általánosítás feltételezésekből fakad.  Mi sem vagyunk egyformák, gondolom attól is függ, hogy kire tekintenek és kik.

• Milyen irányban és mennyire változott az emberek hozzáállása az arisztokráciához? Mennyire fogadják el az emberek az arisztokráciát?

Azt hiszem ennek ezen a táján a világnak egyre kevesebb jelentősége van. Talán máshol is. Kicsit kirakatlátványosság lett ez az egész, legalábbis az a része, ami előtérbe kerül. Az arisztokrácia zárt világa és tartózkodása volt mindig érdekes, ez most a 21. században furcsán oldódik fel.

• Milyen a modern arisztokrata? Mivel tölti idejét?

Nem tudom. Tényleg. Szerintem nincs ilyen, hogy modern arisztokrata. Van Bánffy Farkas, Bethlen Klára, Ugron Zsolna. Azt tudom én mivel töltöm az időm és a rokonaim, barátaim. Dolgozunk, gyerekeket nevelünk, élünk – hétköznapokat és ünnepeket. Lehet, hogy időnként más szokásokkal. 

• Diákjaim tudják, hogy az arisztokrácia sok embernek adott munkát és megélhetést, de azért bennük él egy idealizált kép miszerint az arisztokrata szabad idejében bálokba és vadászatra jár. Mennyire van ez így? Mennyire összetartó az erdélyi arisztokrácia?

Szegről-végről mindenki rokon valahogyan, tudunk egymásról. A gyerekeink is ismerik egymást. Néha bálozunk, néha vadászunk. Én mindkettőből egyre kevesebbet. Nemrég azon gondolkodtam, mi az, ami a származáson kívül összekapcsol bennünket. Néhány dolog megfogalmazódott, az egyik nagyon fontos szerintem a természet szeretete, a teremtett világ tisztelete.

Szinte kivétel nélkül – akiket én ismerek – szeretnek erdőn-mezőn lenni, megélni a természet közelségét.

•  Hogyan kezdett el írni?

Újságíró voltam, a regényírás valójában szakácskönyvnek indult, véletlenül lett belőle regény. Az pedig véletlenül nagyon sikeres lett, így folytathattam az írást.

• Van-e kapcsolat arisztokrata származása és a regények témája között?

Annyiban biztosan, hogy úgy nőttem fel, hogy sokat meséltek nekem, olyan történeteket is, amelyeknek meghatározó történelmi vonatkozásai is voltak. Persze ez ugyanúgy elmondható lenne, ha éppen más családi sztorik között nőttem volna fel, talán akkor is az írás fele kanyarodtam volna előbb-utóbb.

• Mitől lettek annyira sikeresek a könyvei? A téma vagy az ön írói tehetsége miatt?

Erre leginkább a kiadóm szeretné tudni a választ. A receptet.

• Az összes könyve közül melyik a legkedvesebb önnek és miért?

Az Erdélyi menyegző. Azt szerettem leginkább írni.

• Azt olvastam egyszer az Úrasszonyok trilógiáról, hogy napjaink Erdély trilógiája (Bánffy Miklós: Erdélyi történet I-III). Mennyire látja ezt az állítást igaznak vagy hamisnak?

Ezt nem nekem kell megítélnem, mindenesetre én nem vállalkoznék ilyen nagyívű tabló megrajzolására. Leginkább annak örülnék, ha végre befejezném a Trilógiát és megírnám a harmadik részt.

• Milyen tervei vannak? Mit szeretne megvalósítani?

Nagyon sok. Televíziós sorozat, új regény és még rengeteg minden. Állandóan tele vagyok tervekkel.

• Ön szerint mi a küldetése szórványban a közösségi dolgozónak (legyen az arisztokrata, tanár, lelkész vagy egyéb)?

Talán nem a legszerencsésebb, ha én Budapestről erről véleményt formálok. Nagyon tisztelem és nagyra tartom mindenki munkáját, aki vállalja, hogy segíti a szórványban élők megmaradását és boldogulását. A gyerekeken múlik minden.

• Mit üzen a szamosújvári Kemény Zsigmond Elméleti Líceum diákjainak?

Legyenek bátrak, legyen saját véleményük. Gondolkodjanak, kérdőjelezzenek meg mindent, amit olvasnak, hallanak, látnak. A tetteket nézzék, ne a szavakat. Olvassanak, olvassanak, olvassanak. A közösség tartja meg az embert – közösségben jó élni. És a legfontosabb: szeressenek élni.

***

Az ábránfalvi Ugron család

„Ábránfalvi Ugron ősrégi székely főnemes családok egyike, s mint ilyen magát Ábránfalváról írta mely birtokot a honfoglalás óta bírtak. A család tagjai az ősi Ábránfalvát használták előnévként.

A hiteles családfa az eddig ismert kutatók szerint Ugron Lászlóval kezdődik, ki 1440 körül élt. László fia Kelement 1480-ban már ábránfalvi Ugron néven említik. Ennek dédunokája Pál udvarhelyszéki főkirálybíró, Bethlen Gábor fejedelem tanácsura és I. Rákóczi György főasztalnoka. Bethlen Gábor fejedelem 1626. augusztus 20.-án Gyulafehérváron kelt oklevelével erősítette meg Ábránfalva, és egyéb Udvarhely-széki birtokaiban.

II. Rákóczi György fejedelem 1654. április 30.-án Szamosújvárt kelt oklevelével elnyerték Kányádot, és ugyanekkor Fiatfalva birtokában is megerősítették.

Főkirálybírákat, főkapitányokat, fejedelmi főtiszteket, tucatnyi főispánt, sőt királyi biztost is adtak Erdélynek, továbbá katonai főtiszteket, várkapitányokat, országgyűlési képviselőket, minisztereket, diplomatákat, pártvezéreket a magyar társadalomnak.

Az 1440. élt Ugron Lászlótól a ma is létező három család szakadatlanul származtatja le magát s Erdély legelőkelőbb családjai között számontartva, azokkal sokszorosan összeházasodva, nagy szerepet játszott a közéletben. Ugron Júlia, gr. Mikes Zsigmond nejeként a zabolai Mikes birtokon élt, nagyanyja volt Erdély egyik legjelesebb politikusának gr. Mikó Imrének. Ugron Pál – dictus Magnus – 1615. mint tekintélyes főember gyámja, volt Bethlen Gábor erdélyi fejedelemnek, követ a török szultánnál, később vicekirálybíró, majd főkirálybíró. Ugron Jánosnak (1704. követ a portán) fiaitól származik a ma élő három ág: a mezőzáhi ág Istvántól és nejétől, br. Bánffy Annától, a fiadfalvi ág Józseftől és br. Kemény Annától, a szombatfalvi ág Jánostól és csicsókeresztúri Torma Máriától. Mezőzáhi, bőgőzi, pusztakamarási ágazataik a református, fiatfalvi, szombatfalvi águk pedig a katolikus hitvallást követik.”

Forrás: https://ugron.5mp.eu/

A cikk szerepel az Iskolai Történelmi Magazin legutolsó számában. Olvassák/olvassátok a magazint is, a linkre kattintva:

http://tortenelmimagazin.com/wp-content/uploads/2020/12/5-6.-szam.pdf