A román görög-katolikus egyház megalakulása A román görög-katolikus egyház 1697 és 1700 között jött létre, amikor Erdélyben az ortodox érsek és a papok egy része csatlakozott a római katolikus egyházhoz…
Kategória: Helytörténet
Szamosújvári örmény árvaházak
A szamosújvári örmény közösség árváit sem hagyta cserben, ezért két árvaházat is alapítottak: a Világositó Szent Gergely örmény-katolikus fiúárvaházat és a Kovrig Tivadar örmény-katolikus leányárvaházat. Ezek az árvaházak örmény árvákat neveltek fel.
A szamosújvári tímár társulat
A XVIII. század elején beköltözött örmény családok főként kereskedők és iparosok voltak. Szamosújvár egykori krónikása szerint az ide letelepedett örmények a tímár (nyersbőrt kikészítő, illetve egyszerűbb lábbeliket varró mesterember) iparágat részesítették előnyben. Az itteni tímárok főleg szattyánkészítéssel (növényi cserzésű kecskebőr) foglalkoztak
A szamosújvári Szegények háza és a Karácsonyi-intézet (Senodochium Karácsonyium MDCCC)
Az 1700-ban Szamosújvárra betelepedett örmény családok mind tehetősek voltak. A szegények nem tudták megengedni maguknak az utazás és letelepedés költségeit. Idővel azonban több olyan család is lett a városban, amely leszegényedett.
Szamosújvár legrégebbi temploma, a Salamon templom
A város legrégebbi templomát 1723-ban építette Simai Salamon, a város főbírója és Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére szentelték fel. Ez Erdély legrégebbi örmény-katolikus temploma.
A szamosújvári Szentháromság gyógyszertár
Szamosújvár első patikája a, Szentháromság Gyógyszertár a városalapítás után nyolc évtízeddel nyílt, a főtéren, a Dániel házban. A XX. század elején is ez volt a település egyetlen gyógyszertára.
A szamosújvári gyógyfürdő (Kérő fürdő)
Szamosújvár déli részén található (a Szamos nyugati partján) a jól ismert Kérő fürdő, mely egykoron nagyobb dicsőségnek örvendett. A város egyik legelőkelőbb helye volt, sokan jártak ide a birodalom távoli pontjaiból, majd pedig az impériumváltás után Románia egyik gyöngyszeme lett. Napjainkban elhanyagolt és használhatatlan. Pár évvel ezelőtt még működött a fürdő vendéglője, mostanra már az is bezárt, de nem a járvány miatt.
Kolera Szamosújváron
A XIX. században Magyarországot sújtó kolera Erdélyt és Szamosújvárt sem kerülte el.
A szamosújvári magyar királyi állami főgimnázium avatási ünnepsége
A szamosújvári örmények, majd magyar-örmények számára már a város alapítása óta fontos volt az iskola és az oktatás. A várost vezető előkelőségek és értelmiségiek arra törekedtek, hogy a lehető legmagasabb szintű oktatást biztosítsanak a település fiatalsága számára. Minden lehetőséget megragadtak annak érdekében, hogy a lehető legmodernebb iskolákat létrehozzák
Veér (vagy Weér) Farkas
Kőrös-tarcsai Veér (vagy Weér) Farkas Erdély egyik legrégebbi családjának kiemelkedő alakja volt. 1799-ben vagy 1801. január 11-én született, születési helye ismeretlen.