Rejtő Jenő az egyik legkedveltebb magyar író, kinek regényeire a szójáték, a pesti vagánynyelv szófordulatai és az ebből adódó humor jellemző.
Kategória: Életrajzok
Iványi-Grünwald Béla
Apja, Grünwald Sámuel, édesanyja pedig Morvay Mária Emília. Szüleinek Som községben kiskereskedési boltjuk volt.
Gróf galántai és fraknói Esterházy Móric
Gróf galántai és fraknói Esterházy Móric (Esterházy Péter író nagyapja) 1881. április 27-én született, aki pár hónapig, 1917. június 15 és augusztus 20 között, pártonkívüli politikusként Magyarország miniszterelnöke volt. Korábban császári és királyi kamarás, akárcsak édesapja, gróf Esterházy Miklós Móric.
Szamuely Tibor és a győri beszéd
Az 1919. március 21-én kikiáltott tanácsköztársaság a magyar történelem egyik legsötétebb pillanata volt. A beszéd főszereplője Számuely Tibor népbiztos volt.
Veér (vagy Weér) Farkas
Kőrös-tarcsai Veér (vagy Weér) Farkas Erdély egyik legrégebbi családjának kiemelkedő alakja volt. 1799-ben vagy 1801. január 11-én született, születési helye ismeretlen.
Sipos Zoltán, a hucul ló barátja
A TéKarám lovasudvart 2019 őszén avatták fel Kérőben (Szamosújvár egyik beosztott faluja. A lovasudvar beruházást a Téka Alapítvány saját költségvetéséből fedezte, a lovagláshoz szükséges felszerelés egy részét a BGA 2019 A külhoni magyar gyerekek éve program keretében támogatta.
Megjelent az Iskolai Történelmi Magazin január-februári (II. évad, 1. szám) lapszáma.
Megjelent az Iskolai Történelmi Magazin legújabb száma, melynek témája: Hagyományok.
A Bálint-nap (Valentin-nap) eredete
Az angolszász világban és az Egyesült Államokban február 14-én ünneplik Bálint-napot (vagy más néven Valentin-nap), pontosabban a szerelmesek napját. Szent Bálint nemcsak a szerelmesek védőszentje, hanem a lelkibetegek és az epilepsziával élőké is. Magyarországon és Erdélyben csak szórványosan alakult ki kultusza.
Krisztován János, a többször szökött rablógyilkos
Mai cikkemben egy újabb szokatlan történettel jelentkezem, Krisztován János (vagy Cristovan Ioan) rövid történetét mutatom be.
A szamosújvári fegyház Európa egyik legszigorúbb börtönének tartják számon. Így volt ez az elmúlt századokban is, amikor egyik legjobban őrzött objektum volt, ahonnan szinte lehetetlen volt megszökni, de Krisztován Jánosnak valahogy mégis sikerült két alkalommal.