Szamosújvár déli részén található (a Szamos nyugati partján) a jól ismert Kérő fürdő, mely egykoron nagyobb dicsőségnek örvendett. A város egyik legelőkelőbb helye volt, sokan jártak ide a birodalom távoli pontjaiból, majd pedig az impériumváltás után Románia egyik gyöngyszeme lett. Napjainkban elhanyagolt és használhatatlan. Pár évvel ezelőtt még működött a fürdő vendéglője, mostanra már az is bezárt, de nem a járvány miatt.
A kérői forrás a fürdő alapítása előtt
A fürdőhelységen lévő kénes forrás már az ókorban ismert volt. A Szamos keleti partján felépített Congri, római castrum lakói rendszeresen átjártak ide, ennek gyógyító hatása miatt.
Kádár János szerint a kénes forrást 1715-ben Büdöskútnak nevezték a helyiek, akik ismerték jótékony hatását és használták a vizét, de Doboka vármegye hatóságai posványként (gyér vízű, iszapos, bűzös, többnyire csak időszakos mocsár)[1] tartották számon.[2]
Kérő fürdő alapítása
1824-ben a vármegye gyógyvízzé minősítette a forrást és eldöntötte, hogy kutat ásat a helyére. Mindez a hely birtokosa, Czakó János (a dési születésű Sepsiszentgyörgyi Czakó Zsigmond színész és drámaíró apja) kezdeményezésére történt. Ezt a forrást pedig Czakó-kútnak nevezték a későbbiekben. A kút megépítése után tulajdonosa hat szobát építtetett és mindegyiket káddal látta el. Továbbá egy víz melegítésére alkalmas üstöt is felállított, az újonnan kialakított fürdőhelységben.
Tulajdonosa kezdeményezésére 1827-ben kivizsgálták a gyógyfürdő vizét és a következőket tartalmazta:
„4 font vízben (1 fontra 16 unciát számítva – az kb. 1,81 l) találtatott: 38 gramm murias natr., 36 gr. sulfas natr., 6 gr. murias calc., 4 gr. terra calcatura. Ezeken kívül nagymértékben találtak benne gas. acidum és hydrothinicumot. A víz színét tisztának, édesnek s erős büdösköves (kén) szagúnak találták, s midőn felette + 15 fok volt a hőmérséklete, vize 11 1/2 fokú volt Rº szerint.”[3]
A forrás vízét a korabeli orvosok is megvizsgálták és „a megrögzött máj- és bélrészek dugulása, reuma, köszvény, hipochondria, idegi gyengeségek és bőrkiütések (Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye Monographiája)” ellen javasolták.
Czakó János, a vizsgálatok következtében úgy döntött, hogy bővíti a gyógyfürdő kapacitását, 12 új szobát építtetett és ellátta őket két-két káddal.
1837-ben Czakó Jánost sikkasztással vádolták és lefoglalták az egész vagyonát, Kérő fürdővel együtt.
Tulajdonosváltás a gyógyfürdőnél
A gyógyfürdő a XIX. század második felében dr. Zakariás József, fegyházi orvos tulajdonába került, aki minden energiáját és vagyonát a létesítmény modernizálásába fektette. A Czakó-forrás mellé egy újabb kútat létesített, amely a Bánffy-forrás nevet viselte. Továbbá a fürdőhelységnek volt két vendéglője, szabadtéri tánctere és padokkal ellátott sétatere (parkja) is.[4] Kérő fürdő és Szamosújvár között óránként közlekedett társaskocsi.
Zakariás erőfeszítésének meg lett az eredménye, mert a fürdő Szamosújvár és térsége kedvelt szórakozóhelye lett. Szongott Kristóf szerint ünnepnapokon annyira nagy volt a forgalom, hogy a szamosújváriak alig találtak szabad helyet.
A forrásvíz gyógyhatása
A két forrás vizének gyógyító hatásáról a budai Császárfürdő orvosa, dr. Brunner Kálmán is véleményt mondott:
„A kérői vizek a ritkábban előforduló kénes vizek közé tartoznak; mint ilyenek jó sikerrel alkalmazhatók a csúzos bántalmak súlyosabb eseteiben; az izmok, ízületek csúzos bántalmai, a zsugorodások, merevségek, bőrfekélyek, a csontszú, görvélyes bántalmak ellen, az idült izzadmányoknál, melyeknek felszívódását a kénes vizek elősegítik, fémmérgezéseknél stb. Belsőleg használva a garat, gége és hörghurut, alhasi pozsga, gyomor és bélhurut, aranyeres bántalmak, a máj- és lépdaganat stb. javulni fognak alkalmazásuk által. “[5]
1896-ban dr. Hankó Vilmos kémikus is megvizsgálta az itteni gyógyvizet és „A kérői fürdő és ásványvizei“ címmel egy tanulmányt írt róla. Tanulmányában a következőket állította:
„E forrás-vizek, összetételükhöz képest a szobránczi vizek, Harrowgate, hírneves angol fürdő vizei, Lostor f ismert svájczi fürdő vizei mellett igen előkelő helyet foglalnak el. A vizek kedvező összetétele által biztatva, a fürdőtulajdonos elhatározta, hogy e kis fürdőt tetemesebb beruházással a modern igényeknek megfelelő fürdőintézetté fejleszti.“[6]
A szamosújvári gyógyfürdő a XX. században és napjainkban
A szamosújvári gyógyfürdő népszerűségét az impériumváltások sem törték le. A huszadik század harmincas éveiben özvegy dr. Désy Pálné szakszerű irányítása alatt a fürdő virágzásnak indult. Korabeli reklámok azt tanúsítják, hogy a létesítménynek strandfürdője és gőzfürdője is volt. A Keleti Újság 1937. június 30-án kiadott lapszáma szerint naponta 500 ember étkezett a vendéglőben.
Az 1948-as államosítás Kérő fürdőt sem kerülte el és az állam tulajdonába került, de mindez nem változtatott népszerűségén. Továbbra is a szamosújváriak kedvenc szórakozóhelye volt.
Az 1989-es rendszerváltás után a gyógyfürdő egy rövid ideig még a szamosújvári termelőszövetkezet tulajdonában volt, majd magán kézbe került és megkezdődött hanyatlása. Jelenleg, a cikk írásakor sem a fürdő, sem a vendéglő nem üzemel. Pár évvel ezelőtt felmerült a felújítás lehetősége, de tulajdonosa letett a tervről, így Szamosújvár és a megye egyik gyöngyszeme lassan, de biztosan pusztul.
Amennyiben van valakinek valamilyen élménye Kérő fördővel kapcsolatban és leírna szívesen várom.
RJA
[1] A magyar nyelv értelmező szótára
[2] KÁDÁR JÓZSEF: Szolnok-Dobokavármegye Monographiája
[3] UO.
[4] SZONGOTH KRISTÓF: Szamosújvár Szabad Királyi Város monográfiája 1700-1900, Auróra nyomda, Szamosújvár,
[5] UO.
[6] UO.
Kérőt, 1599-ben , egyik felmennőm kapta mint birtok adómányt Báthory Zsigmondtól .Neve kérői és pókafalvi Kathonay Mihály,Kolozsvár királybírója volt.Mivel Vitéz Mihály 1601 ben kegyetlenül megöleti a bírót, valószínűleg a családja eladta ezt a birtókot.