A román görög-katolikus egyház megalakulása
A román görög-katolikus egyház 1697 és 1700 között jött létre, amikor Erdélyben az ortodox érsek és a papok egy része csatlakozott a római katolikus egyházhoz és elismerte a pápa fennhatóságát.
Megalakulásától, egészen 1853-ig az esztergomi főegyházmegyének volt alárendelve.
Megalakulásakor a püspöki székhely Gyulafehérváron volt, a püspöki címet pedig Athanasziusz Anghel Popa töltötte be. Mivel a negyedik lateráni zsinat (1215) kimondta, hogy egy városban nem lehet két püspök, ezért 1716-ban Fogarasra költöztették a görög-katolikus püspökséget.
A szamosújvári görög-katolikus püspökség
Az 1716-ban kinevezett új püspök, Pataki János helyezte át Fogarasra a püspökség székhelyét. A püspök jövedelem kiegészítésként megkapta a szamosújvári uradalom egy részét (Kandia), ahova 1717-re egy palotát és templomot építtetett.[1] Az abban a korban elfogadott szokás szerint a püspöki székhely ott volt, ahol a püspök tartózkodott, ezért a püspöki székhely felváltva volt Fogarason és Szamosújváron. Szongott Kristóf szerint: „Pataki hol a „fogarasi,“ hol a „szamosújvári“ püspöki czímet használta.”[2] A fontosabb ünnepeken Fogarason, az év többi napján pedig Szamosújváron tartózkodott és celebrált.
Pataki János püspök 1725-ban meghalt, és négy éven keresztül betöltetlen maradt a püspöki szék. Utódát, Inochentie Kleint 1729-ben nevezték ki. Az új püspök is mindkét helyszínen, Fogarason és Szamosújváron is tartózkodott, de főleg a fogarasi püspök címet viselte. Inochentie Klein eredeti neve Ioan Micu volt, de németesítette és megváltoztatta Inochentie (vagy Inocentiu) Kleinra.
Szongott szerint a helyi görög-katolikus püspökség és az örmények viszonya nem volt felhőtlen, mert a püspökség ellenségeskedéssel viszonyult a város felé.
1736-ban a szamosújvári örmények zálogba vették az uradalmat, így a görög-katolikus püspök és a püspökség kénytelen volt Fogarasba költözni.
Újra megalakul a szamosújvári görög-katolikus püspökség
Az erdélyi görög-katolikus egyház 1853-as átrendezése következtében, 1853. november 23-án IX. Piusz pápa létrehozta a Szamosújvári Görög-Katolikus Püspökséget. A döntést az „Ad Apostolicam Sedem” elnevezésű bulában közölte. A püspökség székesegyháza a Kandia városrészben volt, az új püspök pedig Alexa János (Ioan Alexi) lett.
1884 novemberében Szamosújvárra látogatott Trefort Ágoston vallás és közoktatásügyi miniszter és elégedetlenségét fejezte ki, hogy a helyi románságnak milyen szegényes temploma van, ezért felmerült egy új templom építése.
1907. november 24-én Szabó János görög-katolikus püspök felszentelte az új templomot, melynek építését hatvanezer koronával segítette a magyar állam, a vallás és közoktatásügyi minisztériumon keresztül.
Az újonnan felépített templom a szamosújvári görög-katolikus püspökség székesegyháza volt egészen 1930-ig, amikor Kolozsvárra költöztették a püspökség székhelyét.
1948-ban a görög-katolikus egyház felszámolása után a szamosújvári székesegyház az ortodox egyházhoz került. 2005-ben a görög-katolikusok visszaperelték. Jelenleg is ortodox templomként működik, de a görög-katolikus egyháznak fizetnek használati bért.
[1] SZONGOTH KRISTÓF: Szamosújvár Szab. Kir. Város Monográphiája, Aurora nyomda, 1901, II. kötet, 138. o.
[2] UO
Leave a Reply