A múlt bennünk él

Egyéb kategória, Magyar történelem

A trianoni békediktátum

A trianoni békediktátum aláírása
Aláírják a Trianoni békediktátumot/Wikipédia

 Akárkit meg lehet kérdezni, hogy mi volt a magyar nemzet egyik legnagyobb tragédiája és a válaszok nagy része a trianoni békediktátum aláírása lesz. Szinte minden magyar ember hallott erről az eseményről és tudják milyen következményekkel járt. Idén emlékezhettünk meg 100-ik alkalommal erről az eseményről. De vajon hogyan is jutottunk el odáig?   

  Az I. világháború

1914. július 28-án kitört az első világháború és Magyarország (akkor még Osztrák-Magyar monarchia) a Központi hatalmak oldalán harcolt. A 4 évig tartó háború során több mint 15 millió katonát vesztettek a Központi hatalmak, és a háború a szövetségesek győzelmével zárult. Annak érdekében, hogy ilyen háború többé ne törhessen ki, a vesztes hatalmakra komoly büntetéseket szabtak ki, ami eléggé legyengítette őket gazdaságilag ahhoz, hogy képtelenek legyenek fegyverkezni.   

A trianoni békediktátum

A Trianoni békeszerződésre küldött magyar képviselők: gróf Teleki Pál, gróf Bethlen István, Popovics Sándor, Lers Vilmos, gróf Somssich László, Zoltán Béla és Ottlyk Iván, Apponyi Albert vezetésével 1920. január 7-én érkeztek meg Párizsba, azonban a béketárgyalásokon nem vehettek részt, a Château de Madrid nevű szállóban, házi őrizet alatt tartózkodtak, és csak január 26-án, a béketervezet hivatalos lezárása után nyílt lehetőség ara, hogy a magyar képviselők is felszólalhassanak. Ekkor tartotta meg gróf Apponyi Albert a békekonferencia legfelső tanácsa előtt híres védőbeszédét, ám a felsorolt érveket gyakorlatilag figyelembe sem vették, majd pár nap múlva aláírták a szerződést.  

Területveszteségek/Wikipédia

Területveszteségek 

A Trianoni békeszerződés következményeként Magyarország elvesztette területeinek kétharmadát, és népességének nagy részét. A területeket a következőképpen osztották fel: Erdély, Máramaros, Partium és Kelet-Bánság Romániához került (102.813 km²), Felvidék, Kárpátalja és a Csallóköz Csehszlovákiához került (61.646 km²), Drávaköz, Bácska, Nyugat-Bánság, Vendvidék és Muraköz a Szerb-Horvát-Szlovén királysághoz került (20.829 km²), Őrvidék Ausztriához került (4020 km²), Szepes és Árva megyék egyes települései Lengyelországhoz kerültek (589 km²), Horvát-Szlavónország a Szerb-Horvát-Szlovén királysághoz került (42.541 km²).

A békeszerződés eredményeképp a 325.411 km² területű Magyar királyság széthullott. A Horvátország nélküli, 282.870 km² területű Magyarország területének közel 60%-át (Horvátországot beleszámítva 71%-át) vesztette el, és területe 92.952 km²-re csökkent. A döntés következtében Magyarország lakossága 18 millió főről 7.6 millióra esett vissza.

Besztercei-Becski Zalán

Leave a Reply