A szamosújvári iskolákról több cikket közöltem, de ezek között nem szerepel az Állami Polgári Leányiskola. Az intézmény történetének megírásának tavaly ősszel kezdtem neki, de még nem fejeztem be, részben az adatok hiányossága miatt, részben azért, mert nem volt rá időm, illetve nem tudtam még feldolgozni a nyers adatokat. Az eddig megírt anyagot több részletben fogom közölni a www.tortenelmimagazin.com honlapon.
Az iskola első évei
Az első polgári leányiskola Domokos Károly igazgatása alatt nyílt meg 1898-ban. Az intézmény, mely csak pár évig működött és egy magánkezdeményezés volt. Talán ez volt rövid életének oka.
1901 szeptemberében megnyílt az Állami Polgári Leányiskola, ezt követően a magán polgári iskola megszűnt. Első székhelye a város által biztosított Láncosháznak is nevezett Lászlóffy-ház. Kezdetben egy osztálya és két tanerője volt a tanintézménynek: Domonkos Károlyné Solti Mária és Kepri Juliska. Első igazgatója Domokos Károly felesége volt, Solti Mária volt.
1902 augusztusában a polgári leányiskola a Felső Posta utcai (ma Dragos Voda utca) elemi leányiskola emeletére költözött. Rövid ideig (1902. július 2 és 1902 augusztusa között) az iskola egyik igazgatója, a Szolnok-Doboka Monographiája szerzője, Kádár József tanár volt.[1] Kádár rövid igazgatósága után, 1902 augusztusától Vukovits Márta lett a tanintézmény vezetője.
Nem kaptam információt arra vonatkozólag, hogy meddig tartott Vukovits Mária igazgatósága, de az 1907-1908-es tanévben már Zöld Sándor volt az igazgató, aki egészen a trianoni fordulatig töltötte be ezt a tisztséget.
1907-1908-as tanév
Az 1907-1908-as tanévben az iskolának összesen 101 tanulója volt, ebből 95 rendes és 6 magántanuló, ami összesen hét diákkal jelentett kevesebbet, mint előző évben.
A tanév karbantartó munkálatokkal kezdődött szeptember 1-én. A tanévnyitó szeptember 7-én, szombaton volt megtartva, a tanítás azonban csak hétfőn, szeptember 9-én kezdődött.
Nyítóbeszédében Zöld Sándor igazgató a diákokat jó magaviseletre és kitartó szorgalomra intette.
Az 1907-1908-es iskolai értesítőből megtudjuk, hogy az előző tanévben meghalt dr. Gopcsa Jakab egészégtanár (a róla írott cikket a következő linken olvashatják el https://tortenelmimagazin.com/szamosujvar-kivalo-szulottjei-dr-gopcsa-laszlo-es-dr-gopcsa-jakab/).
Az említett értesítőből megtudjuk, hogy a tantestületi gyűléseken a következő témákat taglaltak:
A tanév megnyitására vonatkozó intézkedések, a tantárgyak és mellékfoglalkozások beosztása. Az órarend megállapítása. A tanítás előtti és óraközökben való felügyelet beosztása. Tandíj mentességre és magán vizsgalatokra javaslattétel, Az állandó tanmenetek előkészítése. A kézimunka és a rajz alól való felmentesekre javaslattétel. Az egyes tantárgyaknál követendő módszeres eljárások megbeszélése. A tárgyalandó olvasmányok, versek es írásbeli dolgozatoknak kijelölése. Az írásbeli dolgozatoknak egyöntetűsége. A tanulok erkölcsi magaviselete es tanulmányaik foltot való szigorú ellenőrzés. A tanulok templomba vezetése. Iskolai ünnepélyek előkészítése. Alapítványok ügye. Kirándulások ügye. Időszaki osztályozásuk. A jövő tanévi tankönyvek megállapítása. Az évzáró vizsgalat idejenek s az évzáró ünnepelve műsorának megállapítása. A jutalmazásuk és könyvsegélyezések kérdése stb. Szóval mindent elkövettünk, hogy a nevelés-tanitasi eljárásunkat javítsuk, tökéletesítsük.[2]
Szamosújvári m. kir. állami polgári leányiskola III. értesítője az 1907-1908-as tanévről, Szamosújvár, 1908, Todorán Endre „Auróra” nyomdája, 4. o
Az igazgató személyesen felügyelte a tanmenet betartását, összesen 90 órát látogatott, meg, a jó tanulókat megdicsérte, a gyengébbeket pedig eredményesebb munkásságra buzdította.
Az értesítőből azt is megtudjuk, hogy a diákok iskolai magaviselete jó volt és megfelelt az előírásoknak. Mindez a tantestületnek köszönhető, amely szigorúan őrködött a tanulók erkölcsős magaviselete felett.
A diákok vallási nevelése is kiemelt figyelmet élvezett az iskola részéről, ugyanis vasárnapokon és ünnepnapokon a tantestület tagjai, a diákokkal közösen mentek templomba.
Az iskola a helyi kirándulásokon kívül két tanulmányi kirándulást is szervezett. 1907. október 3-án Kolozsvárra, 1908. június 13-án pedig a désaknai sóbányába látogattak.
Hivatalos látogatásra két alkalommal került sor, 1907. december 9-én és 10-én Pallos Albert kolozsvári állami polgári leányiskolai igazgató és miniszteri megbízott látógató, 1908. május 28-án pedig Gönczi Ferenc Szolnok-Doboka vármegyei királyi tanfelügyelő, felülvizsgálta az iskola működését.
A tanév folyamán több előadásra és hangversenyre is sor került, mely bizonyította, hogy: „igen fontos a leányok nevelésénél a kedély képzése.”[3] A hangversenyek lebonyolításában és a lányok zenei nevelésében fontos szerepet játszott Berán János karnagy és rendkívüli tanár, aki zongorát tanított heti négy órában. Az iskolai ünnepélyek, előadások és koncertek, Zöld Sándor igazgató szerint:
„a hazaszeretet ápolására s a nagyjaink iránti hálás kegyelet s megemlékezés fenntartására igen alkalmasak”[4]
Szamosújvári m. kir. állami polgári leányiskola III. értesítője az 1907-1908-as tanévről, Szamosújvár, 1908, Todorán Endre „Auróra” nyomdája, 4. o
Az iskolán kívüli tevékenységek közül, az ünnepélyek és előadások mellett fontos szerepet kaptak az önképzőkör és a jótékonysági alkalmak.
Az ünnepélyes évzáróra 1908. június 23-án került sor. A szokásos ünnepély mellett rajz és kézimunka kiállítást is szerveztek. Az évnyitóra nagyszámban jelentek meg a szülők és a város értelmiségei és előkelői. Évzáró beszédében az igazgató elmondta, hogy az iskola elvégzése után a lányak nagy számban jelentkeznek tanítónői, postai és vasúti kezelői állásokra és javasolta nekik, hogy inkább valamilyen alkotói állásra jelentkezzenek, például legyenek varrónők.
Folytatjuk!
Riti József Attila
[1] KÁDÁR JÓZSEF: Szolnok-Dobokavármegye monographiája, Demeter és Kiss Könyvnyomda, Dés, 1901, 177. o.
[2] Szamosújvári m. kir. állami polgári leányiskola III. értesítője az 1907-1908-as tanévről, Szamosújvár, 1908, Todorán Endre „Auróra” nyomdája, 4. o
[3] U.O. 7. o
[4] U.O. 8. o
2 Pingbacks