1973-ban a 2.-es számú Általános Iskolában, valamint a Petru Maior Elméleti Líceumban az igazgatók a Chezan testvérek voltak. Hamis adatokat közöltek a tanfelügyelőségnek arra vonatkozólag, hogy mekkora létszámmal indul a magyar nyelvű oktatás a líceumban. Ahhoz, hogy engedélyezzék minimum 25 diáknak kellett sikeresen felvételizni a 8. osztály elvégzése után.
1973 nyarán annyira rövid volt az idő a felvételi vizsga előtt, hogy megoldást nem lehetett találni. A magyar tannyelvű oktatás abban az évben megszűnt. Édesapám, mint szülő egy éven keresztül többször írt a tanfelügyelőségnek és indokolta, hogy nem volt törvényes és jogos a döntésük mivel nemcsak a szamosújvári magyar családokat érintette, hanem közeli falvak magyar fiataljait is. A szülők mindegyik kérelmét aláírtak.
1974 nyarán érkezett az örömhír, hogy újra indulhat a magyar tannyelvű oktatás a líceumban, ha 25 diák beiratkozik. Ilyen módon folytatódott a magyar tannyelvű oktatás.
Édesapám Tarisnyás Gusztáv abban az időben a maga módján történelmét írt, vagyis nem sikerült a hatalom terve.
Szeretném megemlíteni, hogy jogi végzettsége volt es Budapesten doktorált! Mivel a háború kitörésekor Budapesten volt a magyar hadseregben szolgált kapitányi rangja volt. Sajnos orosz hadifogoly volt 4 évig. Szerette szülőföldjét es haza tért.
A kommunista párt nem engedte érvényesülni sajnos. A kiváló eszének köszönhető, hogy kiharcolta a magyar oktatást a sötét kommunista években. Emléke legyen áldott!
Popa Anamaria:
Igen, emlékszem. Mi akkor kezdtük a nyolcadik osztályt és jártunk Szamosájvár magyar családjaihoz aláírást gyűjteni. Sokan olyanok is aláírták, akiknek még csak óvodás gyermekeik voltak.
Szász Rozália:
Valóban, azok, akik ebben érintve voltunk, mindannyian Tarisnyás Gusztáv áldozatos közbenjárásának köszönhettük azt, hogy végülis három évet még tanulhattunk magyarul és tulajdonképpen neki köszönhető az egész további, szamosújvári, magyar nyelvű líceumi oktatás. Én személyesen ismertem őt, számtalanszor élvezhettem önzetlen vendégszeretetét, és személyében ismertem meg az igazi, szamosùjvári, magyarörmény, régi vágású, nagyvonalú úriembert. Legyen áldott az emléke!
A cikk szerepel az Iskolai Történelmi Magazin legutolsó számában. Olvssák/olvassátok a magazint is, a linkre kattintva:
Leave a Reply