A múlt bennünk él
A szamosújvári örmények, majd magyar-örmények számára már a város alapítása óta fontos volt az iskola és az oktatás. A várost vezető előkelőségek és értelmiségiek arra törekedtek, hogy a lehető legmagasabb szintű oktatást biztosítsanak a…
Kőrös-tarcsai Veér (vagy Weér) Farkas Erdély egyik legrégebbi családjának kiemelkedő alakja volt. 1799-ben vagy 1801. január 11-én született, születési helye ismeretlen.
Jól vigyázz hát halandó, Ha szívben esni kezd a hó, Ha minden gyökér szakad, S nem más, csak fagy marad! Jól vigyázz mit álmodsz, S hogyan mondod…
Az 1848. március 15-én kitört pesti forradalom hírére, Kolozsvár és más erdélyi városok mintájára Désen is szerveztek nagygyűlést.
A Muzeon egy zsidó múzeum Facebook hirdetése valamikor az ősz folyamán már felkeltette érdeklődésem.
A Janovics Jenő által alapított Corvin, majd Transsylvania filmvállalat által gyártott filmek egyike a Szentbenedeken forgatott Bánk Bán (1914) volt.
Az ókorban a tél vége – tavasz kezdete minden népnek ünnep volt. Ilyenkor jelképes díszítéssel, különféle maszkokba és jelmezekbe bújva ünnepeltek. Az ősi kelta kultúrában Freia istennőt köszöntötték,…
A húsvét a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe, amikor Jézus Krisztus feltámadására emlékezünk. A húsvéti ünnepkörhöz számos népszokás kapcsolódik. Ezek közül említek meg párat (erdélyi húsvéti szokások).
A húsvét előtti nagyböjtben rendesen felkészültek a közelgő ünnepre, gyóntak és szigorúan betartották az előírásokat. Szigorúan tilos volt szarvasmarhát vágni és még a hentesboltban sem árultak ilyenkor húst.
A szamosújvári örmények nem csak dolgoztak, hanem szórakoztak is. Minden alkalmat megragadtak arra, hogy szórakozhassanak, ilyen volt a farsang is
