1594. szeptember 11-én a szamosújvári várban kivégezték Báthori Boldizsár országos főkapitányt és Kovácsoczi Farkast, a kancellárt.
1595 szeptemberében Báthory Zsigmond fejedelem, az Erdélyt fenyegető török sereg elől feleségét, Mária Krisztiernát, biztonságba helyezte a várban.
1657 szeptemberében II. Rákóczi György fejedelem döntésére Szamosújváron (Gherlahída falu, a vár mellett), egy csűrben országgyűlést tartottak.
1675. szeptember 29-én Apaffy Mihály fejedelem és az egész fejedelmi udvar a várban tartózkodott.
1703 szeptemberében Szamosújvár közelében a kurucok és a labancok összecsaptak. A csata kuruc győzelemmel végződött.
1729. szeptember 10-én szerkesztette a Boldogasszony templom (Salamon templom) alapító levelét Salamon, Simái Tódornak fia, (Simái Salamon).
1742. szeptember 20-án Dániel Tódor a ferences rendnek adományozta azt a telket, ahova felépült az Alkantarai Szent Péter ferencestemplom.
1748. szeptember 8-án kezdtek hozzá a főtéri Szentháromság örmény-katolikus székesegyház építéséhez.
1759. szeptember 8-án a félkész székesegyházban megtartották az első misét.
1787. szeptember 21-én II. József császártól a város megkapta a Libera Regiaeque Civitas Armenopolis (szabad királyi város) címet.
1849 szeptemberében a város polgáraitól beszedték a szabadságharc alatt kiadott magyar pénzeket és elégették őket. Szept. 13-án 400 ezer bankjegyet adott le Szamosújvár.
1855. szeptember 21-én kitört a város történetének legnagyobb tűzvésze, melynek következtében a leégett a ferences templom, a kolostor, a nagyfogadó és a táncterem, 3 mészárszék, 45 ház, 50 istálló, 13 üzlet és 51 kamra.
1856 szeptember 7-én Alexi János görög-katolikus püspök elfoglalta a szamosújvári püspöki székét, a Kandia városrészben.
1877. szeptember 1-én, megnyílt a Világositó Szent Gergely örmény-katolikus fiúárvaház és a Czecz Gergely tanár adományából építtetett Jézus Szent Szíve kápolna.
1881. szeptember 15-én helyezték üzembe hivatalosan a városon áthaladó Dés-Apahída vasútvonalat.
1883 szeptemberében Voith Gergely igazgató vezetésével megnyílt az iparos kereskedő tanonciskola.
1889. szeptember 3-án itt szentelték föl az Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyesület lobogóját a főtéren felállított sátorban és az örmény katolikus székesegyházban. Az egylet első gyűlését pedig a templomban tartotta, a díszebéd a Népkertben (a mai nyárikert) volt, este pedig reggelig tartó táncmulatságot tartottak.
1892. szeptember 10-én a szamosújvári képviselő testület döntött arról, hogy a város által működtetett örmény-katolikus gimnázium állami gimnáziummá alakuljon, így megalakult a Magyar Állami Királyi Főgimnázium.
1901. szeptemberben megnyílt a Lászlóffy-házban az Állami polgári leányiskola, amely később a Felső Posta utcai elemi leányiskola emeletére költözött (a későbbi 2-es Iskola).
1903 szeptemberében megnyílt a Vízutcában a Kovrig Tivadar által alapított Kovrig Tivadar Örmény-katolikus leányárvaház.
1916-1917-es tanév a háború miatt rövidre sikerült. Szeptember helyett alig októberben kezdhették meg a tanítást.
1940. szeptember 6-án, a II. bécsi döntés következtében Petru Maior Gimnázium igazgatója, a magyarellenes dr. Precup Emil a gimnázium épületét és leltárát átadta Matyasovich Ferenc főkönyvelőnek, valamint Babos Béla és Schramkó István tanároknak és újra megnyithatta kapuit a Magyar Állami Királyi Főgimnázium.
1940. szeptember 25-én, a katonai parancsnokság eskütételre hívta be a tanárokat. A régi gimnáziumból átvették Matyasovich Ferenc, Schramkó István, Klee Heinz és Babos Béla tanárokat, valamint visszahívták az Karácsony Mihály iskolaszolgát. A tanári kart kibővítettek a szamosújvári Gabányi Jánossal, valamint Kolozsvárról kiküldött tanárokkal.
1941 szeptemberében Babos Béla vezetésével, a honvédelmi minisztérium 58017/1941 rendelete alapján megalakult a levente egyesület.
2010. szeptember 1.-én elkezdődtek a munkálatok az önálló magyar iskolánál, 2010. október 9-én volt az ünnepélyes alapkőletétel.
2016. szeptember 16-án hivatalos körülmények között megnyitotta kapuit a Szamosújvári Magyar Tannyelvű Elméleti Líceum.
2018. szeptember 1-től a Szamosújvári Magyar Tannyelvű Elméleti Líceum nevet cserélt és felvette a Kemény Zsigmond Elméleti Líceum elnevezést.
A cikk szerepel az Iskolai Történelmi Magazin legutolsó számában. Olvssák/olvassátok a magazint is, a linkre kattintva:
Leave a Reply