A XX. század elején még semmi sem utalta azokra a változásokra melyek Erdélyt és Szamosújvár városát sújtották. A század elején megkezdődött az örmény közösség hanyatlása. 1910-ben az örmény-katolikus egyháznak már csak 1100 híve van. A világháború okozta változások következtében a létszám tovább csökkent.
A század első éveiben Orstein József nyugalmazott császári és királyi őrnagy állami támogatásból ásatásokat végzett a város déli részén, az egykori római castrum helyszínén és meghatározta, hogy a létesítmény a Congri nevet viselte. Az elért eredményekről Orstein A Szolnok-Doboka megyei irodalmi-, történelmi- és etnographiai társulat harmadik évkönyvében alaposan beszámol.
1901 szeptemberében nyílt meg az Állami Polgári Leányiskola, a Víz utcában lévő Láncos-házban. Kezdetben két tanerővel, majd négy osztályosra bővült. Egy évvel később, 1902 augusztusában a polgári leányiskola a Felső-Posta utcában működő elemi leányiskola emeletére költözött, ahol a későbbi 2-esz Számú Általános Iskola működött.
A városban már a XIX. században, az Árvaház-utcában működött fiú árvaház, de nagy szükség volt egy leányárvaházra. 1902-ben épült fel a Felső Víz utcában, az örmény-katolikus leányárvaház, a görög-katolikus iskola mellett. A leány árvaház alapítója Kovrig Tivadar volt, aki 60 ezer forintot szánt erre a célra.[1]
1906-ban a kézi szikvízgyártás megszűnik a városban és létrejön két gépesített szikvíz gyártó műhely.[2]
1905 és 1907 között a Felső-Víz utcában megépült a város görög-katolikus székesegyháza. Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter jóvoltából, aki 1884 novemberében járt a városban és látta, milyen szegényes templomban imádkoznak a görög-katolikusok, ezért döntött úgy, hogy támogatja a közösséget abban, hogy új templomot építsenek. Ezt követően a közösség 80 ezer koronát kapott a kormánytól erre a célra. A telket pedig a városháza biztosította. Szamosújvár görög-katolikus püspöke az építés pillanatában Szabó János volt.
1910. április 17-én, a Bánffy-párt volt képviselője, Dániel László Szamosújváron tartott kortesbeszédet és bejelentette, hogy pártonkívüliként (függetlenként) indul az országgyűlési választásokon.
1911-ben volt az első mozibemutató az örmény városban. Kezdetben havonta, majd hetente vetítettek filmet Szamosújváron, a sétatéri moziban.
1915-ben a városvezetés megalapította a jéggyárat, amely évente átlagban 1000 mázsa jeget termelt.[3]
Az első világháború kitörése a szamosújváriakat is lázba hozta, mint ahogy az kiderül a Szamosújvári Magyar Királyi Állami Főgimnázium 21. értesítőjéből. Az említett dokumentumból az is kiderült, hogy a gimnázium felső osztályainak diákjai annyira lelkesedtek, hogy testületileg jelentkeztek volna katonának, de az intézmény tanárjai lebeszélték őket.[4] A lelkesedés, ami a diákokat és a városlakókat hatalmába kerítette abban is megnyilvánult, hogy pénzt gyűjtöttek a hadsereg számára, valamint szabadidőjüket közmunkával és gyűjtéssel töltötték.
A főgimnázium 1914-1915. tanév értesítőjéből kiderült, hogy az iskola diákjai fémet és gyógynövényeket gyűjtöttek a hadsereg számára. A tantestület sem maradt tétlen, 450 korona értékben vásároltak hadikötvényt, hogy támogassák az Osztrák-Magyar Monarchia katonai erőfeszítéseit.
A háború kitörése miatt elrendelt általános mozgósítás következtében a városban több férfit is besoroztak katonának. A besorozások az iskola életét is felbolygatták, ugyanis négy tanárt és két kisegítő személyzetet is besoroztak. A besorozott tanárok Majoros Béla, aki a déli fronton szolgált, a 32. gyalogezrednél és főhadnagyi rangot kapott, Csinády Gábor, aki északon harcolt az 50. gyalogezredben, az oroszok ellen, zászlósi rangban, de 1915. október 20-án fogságba esett, Kollár János kezdetben zászlós, majd hadnaggyá léptették elő a 32/III. hadtáp zászlóalj kötelékeiben, északon harcolt az oroszok ellen, de a bukovinai harcokban, 1914 novemberében orosz fogságba esett és Vámos Sándor, aki a déli frontvonalon a 33. honvéd gyalogezrednél teljesített szolgálatot. Az általános mozgósítás másik két áldozata Karácsony Mihály és Murádin János iskolaszolgák voltak. Mindketten északon harcoltak. Az első orosz fogságba esett, a második pedig a katonai szolgálat miatt megbetegedett.[5]
A besorolások a diákokat is értintették. Az 1914-1915. tanévben két diákot soroltak be, 1915-1916. tanévben már 37 diák vonult hadba, 1916-1917. iskolai évben 15 diákból lett katona, az 1917-1918. tanévben pedig 26 tanulót soroztak be honvédnak.
A háború miatt megváltozott iskola élete az oktatásra is rányomta a bélyegét. A tanárok az oktatási folyamatban, ahol tehették kiemelték a háborúval kapcsolatos vonatkozásokat. A legtöbb tantárgy esetén háborús tárgyú írásbeli dolgozatokat írattak a diákokkal.[6]
1916 májusában a lakosság lelkesedésének a fenntartása miatt a főgimnáziumban Kárpát ünnepséget szerveztek, melyen kiemelték a Keleti Kárpátok fontosságát.
A háború a lelkesedés egyre csökkent. A tanárok sikertelenül próbálták helyettesíteni a meglazult családi figyelmet. A sokféle gyűjtés és hadi jótékonyság elvonja a diákok figyelmét az iskolától melynek következtében egyre romlott fegyelme és szorgalom. A szorgalom és a fegyelem romlásához hozzájárult az általános drágulás miatt bekövetkezett szűkös élelmezés és nem megfelelő lakáskörülmény sem tett jót a tanulók iskolai előremenetelében.[7]
Az 1916-1917-es tanév a háború miatt rövidre sikerült. Szeptember helyett alig októberben kezdhették meg a tanítást és május 19-én le kellett zárják a tanévet, mert katonai korházzá alakítottak a főgimnázium épületét. A katonai korházat 1917 augusztusában számolták fel és szeptemberben, rendes időben megkezdődhetett a tanév.
A háború megterhelései miatt fahiányban szenvedett az iskola így a karácsonyi szünet hosszabbra sikerült. A gimnázium felső két osztályának diákjai január 17-ig, míg a többi osztály február 4-ig maradt otthon.[8]
Az első világháború utolsó évében, 1918-ban a szűkös élelmezés és nem megfelelő körülmények miatt skarlát és kanyaró járvány tombolt a városban, mely több áldozatott is követelt.[9]
Az egyre zajló történelmi események miatt elmérgesedett a románok és magyarok közötti viszony.
1917-ben Schönthal Ábrahám ecetgyárat létesített és naponta 240 liter ecetet gyártott. Az ecetgyár egészen 1933-ig működött, amikor a magas adók miatt bezárta tulajdonosa.[10]
1918. december 23-án a városba bevonult a román hadsereg, amely leváltotta Szamosújvár magyar közigazgatását és Duha Kristóf polgármestert és a Román Nemzeti Tanácsot bízta meg a város vezetésével.
A román közigazgatás bevezetése előtt a városban több társulat működött. Ezek a társulatok a következők voltak: Szent Antal társulat, Szamosújvári Társalgó Egylet, Műkedvelő Társulat, amely színházi előadásokkal szórakoztatta a városlakokat, Dal-zene egylet, Fúvós Zenekar, Méhészkőr, amelynek mintaméhese volt a Sétatéren, Kereskedő Ipartársulat, Tűzoltó Egylet, Iparosegylet és a Szamosújvári Székely Társaság, amely úszómedencét működtetett a Sétatéren. Az említett egyesületek egy része megmaradt a román közigazgatás bevezetése után, mint például a Műkedvelő Társulat, Fúvós Zenekar, mások pedig eltűntek, mint például a Magyar Székely Társaság.
Az I. világháborút követően a városban bekövetkezett változások miatt felbomlott a közösség magyar-örmény zárt jellege.
Riti József Attila
A borítókép a leányárvaház lpületét ábrázolja – archív felvétel
[1] KÁDÁR JÓZSEF: Szolnok-Dobokavármegye monographiája, Demeter és Kiss Könyvnyomda, Dés, 1901, 250. o.
[2] A Szamosújvári Magyar Királyi Állami 4 osztályos Gimnázium és Kereskedelmi Középiskola (II—III évfolyama: felső kereskedelmi iskola) évkönyve az 1942-1943. iskolai évről, Turul Könyvnyomda, Szamosújvár 1943, 49. o.
[3] A Szamosújvári Magyar Királyi Állami 4 osztályos Gimnázium és Kereskedelmi Középiskola (II—III évfolyama: felső kereskedelmi iskola) évkönyve az 1942-1943. iskolai évről, Turul Könyvnyomda, Szamosújvár 1943, 49. o.
[4] Uo., 33-34. o.
[5] Szamosújvári Magyar Királyi Állami Főgimnázium 21. évi értesítője, az 1914-1915. tanévről, Auróra könyvnyomda, Szamosújvár, 1916, 32. o.
[6] Szamosújvári Magyar Királyi Állami Főgimnázium 22. évi értesítője, az 1915-1916. tanévről, Auróra könyvnyomda, Szamosújvár, 2017, 24. o.
[7] Uo., 17. o.
[8] Uo., 4. o.
[9] Szamosújvári Magyar Királyi Állami Főgimnázium 23. évi értesítője, az 1917-1918. tanévről, Auróra könyvnyomda, Szamosújvár, 2018, 7. o.
[10]A Szamosújvári Magyar Királyi Állami 4 osztályos Gimnázium és Kereskedelmi Középiskola (II—III évfolyama: felső kereskedelmi iskola) évkönyve az 1942-1943. iskolai évről, Turul Könyvnyomda, Szamosújvár 1943, 49. o.
Leave a Reply