Szamosújvár kiváló szülöttjei voltak dr, Gopcsa László és de. Gopcsa Jakab, mely munkájuk által dicsőséget hoztak maguknak és a városuknak.
Dr. Gopcsa László
1865. január 10-én született Szamosújváron. Munkája sokrétegű volt, pályája egészen magasra ívelt. Egyaránt volt a jog- és az államtudományok doktora, miniszteri fogalmazó, majd pedig miniszteri titkár, végül pedig helyettes államtitkár.
Iskolai tanulmányait szülővárosában kezdi, majd pedig a kolozsvári Katolikus Főgimnáziumban folytatta, ahol 1882-ben szerzett érettségi diplomát. Egy évvel később, 1883-ban megszerezte a Gabelsberg-Markovits-féle gyorsírási tanári oklevelet is.
Érettségi után a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem hallgatója volt, ahol 1886-ban államtudományi doktori diplomát szerzett. 1890-ben pedig Budapesten megszerezte a jogi doktori oklevelet is.
1888-ban már Budapesten tartózkodik, amikor vallás és közoktatásügyi minisztériumban, fogalmazó gyakornokként kezdte meg pályafutását. 1896-tól segédtitkárrá, majd 1900-tól minisztériumi titkárrá léptették elő.
1922-ben Gopcsa László lett a budapesti örmény katolikus egyházközség első világi elnöke.
1923-ben kérésére helyettes államtitkári tisztséggel nyugállományba vonult, 35 évnyi karrier után.
1933. február 12-én, 68 évesen, Budapesten meghallt.
Élete során számos cikket, és könyvet közölt az örmény néprajzról, illetve a gyorsírásról.
Fontosabb kiadott munkái:
- A magyar gyorsírás modern irodalmának negyedszázada 1863-1887. Szamosújvár, 1887.
- Örmény közmondások. Kolozsvár, 1888.
- Büntetőjogi elvek a legrégibb népeknél. Jogtörténeti tanulmány. Budapest, 1891.
- A magyar gyorsírás története. Budapest, 1893.
- A hazai örmények létszámáról. (Armenia, 1892:9, 12. sz.)
- Örmény regék. Bp., 1911
- A m. gyorsírás tört. 2. bővített kiad. Szeged, 1917
- Az örmény népélet. Bp., 1922. – Gárdonyi Géza élete és legelső írásai. Uo., 1923.
- Vallásosság Gárdonyi írásaiban. Eger, 1927
- Örmény levelek. Bp., 1928.
- 1895-1916: szerk. a VKM lapját, a Hivatalos Közlönyt. K.D.
Dr. Gopcsa Jakab
Dr. Gopcsa Jakab 1856. november 22-én született Szamosújváron. Akárcsak a bátyja ő is szülővárosában kezdte meg tanulmányait, majd pedig a kolozsvári Katolikus Főgimnáziumban folytatta, ahol 1882-ben szerzett érettségi diplomát. Orvosi tanulmányait Kolozsvárt, Budapesten és Bécsben végezte. 1889-ben az orvostudományok doktorává avatták a kolozsvári egyetemen.
Orvossá való avatása következtében Szamosújváron folytatta praxisát, majd pedig a Magyar Királyi Állami Főgimnázium megalakulása után a tanintézmény, illetve az Magyar Királyi Állami Polgári Leányiskola orvosa és egészségtanára volt.
Orvosi és iskolai tevékenysége mellett aktív társadalmi és politikai munkát vállalt. Létrehozta az Függetlenségi 48-as párt helyi szervezetét, melynek elnőke is lett, alapító tagja volt a Függetlenségi és 48-as Kőrnek, elindította és működtette a Szamosújvár és Vidéke hetilapot. Tagja volt a 48-as párt vármegyei bizottságának, illetve a városi tanácsnak.
1907. november 7-én (42 évesen), hajnalban álmában szívrohamot kapott és meghalt. Halálának előzményei is voltak, pihenés nélkül dolgozott, ami kimerítette amúgy is gyengébb testét, illetve érelmeszesedésben is szenvedett. Hírtelen halála miatt maga után hagyta özvegyét és négy árva gyerekét, akiknek gyámjuk Gopcsa László lett, aki amúgy sohasem alapított családot.
Leave a Reply