Könyves Kálmán 1095-ben I. Szent Lászlót követte a trónon és korának egyik legműveltebb uralkodója volt, ezért kapta előnevét is. Mivel Szent László királynak csak lánya volt, utódnak I. Géza kisebbik fiát, Álmost nevezte ki. Géza nagyobbik fia számára papi pályát rendeltek el (nagyváradi, majd egri püspök volt), ezért nem számítottak rá az utódlásban, de a király halála után mégis Kálmán lett a király. Kálmán királlyá válása nem tetszett testvérének, Álmosnak ezért megpróbálta erőszakosan megszerezni a trónt. Könyves Kálmán kiiktatta a trónkövetelőt megvakította őt és fiát, Bélát, aki később II. Vak Béla néven magyar király lett.
1096-ban átengedte a kereszteseket, de mivel ezek rabolni kezdtek kénytelen volt fegyverrel megállítani őket.
Kálmán, László szellemisége szerint kormányozott, de megnövelte az adókat és a vámokat.
1107-ben megszüntette a hercegség intézményét és a bánok hatáskörét kiterjesztette a tengermellékekre. Enyhített nagybátyja szigorú törvényein, de módosításokkal betartotta a magántulajdon védelmére vonatkozó törvényt.
A király egyházi téren is tevékenykedett. Létrehozta a nyitrai püspökséget és az egyház színvonalának növekedése miatt nem engedélyezte a tanulatlan papokat. Támogatta a cölibátust (papi nőtlenség) és betiltotta a boszorkány üldözéseket. Az utóbbit belefoglalta egyik törvénykönyvébe, ami így szólt: „Boszorkányokkal szemben, akik nincsenek, semmiféle kereset ne legyen.”
Könyves Kálmán külpolitikai téren is tevékenykedett, 1104-ben szövetséget kötött Bizánccal és I. László leányát, Piroskát, férjhez adta II. Ióannész bizánci császárhoz, aki I. Alexiosz császár legidősebb fia volt.
1105-ben megtámadta Dalmáciát, melynek következtében Zára, Trau, Spalato és a legtöbb sziget önként behódolt a magyar királynak.
A művelt uralkodó 42 évesen, 1116. február 3-án meghalt Székesfehérvárott, halálának feltételezett oka krónikus fülgyulladás. Sírhelyét a XIX. században tárták fel, de III. Béla sírjának hitték. A legújabb kutatások feltételezik, hogy az említett sírban nem III. Bélának és feleségének földi maradványai voltak, hanem a Könyves Kálmánnak és feleségének Hauteville-i Felíciának.
Az írás megjelent az Iskolai Történelmi Magazin augusztusi számában. A lapszám elolvasható az alábbi linkre kattintva:
Leave a Reply