Pápai Páriz Ferenc származása
A magyar kultúra számos kiemelkedő alakja született Désen. Az egyik ilyen személyiség volt Pápai Páriz Ferenc, aki 1649. május 10-én született. Pápai Páriz Ferenc foglalkozása alapján tanár, az orvoslás és a filozófia doktora volt.
Pápai Páriz Ferenc tanulmányait a dési református iskolában kezdte, majd családjával Gyulafehérvárra költözött, ugyanis apja, Pápai-Páriz Imre, II. Rákóczi György fejedelem udvari papja volt.
Szüleit még kamaszként elveszíti, ezért nevelését a rokonság veszi kézbe, így kerül Marosvásárhelyre majd pedig Nagyenyedre, a kollégiumba.
Tanulmányai
1672-ben Lipcsére ment, ahol orvostanhallgató lett, de megfordult a Heilderbergi Egyetemen is, ahol a filozófia doktora lett. Ezt követően Bázelbe költözött, ahol 1674. október 20-án orvosdoktori címet kapott.
Egy évvel később, 1675-ben hazatért és Bihar vármegye orvosa lett. 1676-ben megnősült Zöldi Katával, majd Apafi Mihály fejedelem kérésére tanári állást kínáltak neki a nagyenyedi kollégiumban, amit el is fogadott.
Nagyenyeden orvosi tudását alkalmazta az oktatásban is, bevezette az orvosi alapismeretek tanítását. Ugyanitt elérte azt, hogy a kollégium épületében gyógyszertárát nyithasson.[1] Továbbá kapcsolatai révén külföldi ösztöndíjakat szerzett tehetséges diákjai számára.
Munkássága
Nagyenyeden állította össze és Kolozsváron adta ki egyik nagy könyvsorozatát amely a következő részekből állt: Pax animae (A lélek békéje), (Kolozsvár 1680), Pax corporis (A test békéje), (Kolozsvár 1690), Pax aulae (Az udvar békéje), (Kolozsvár 1696), Pax sepulchri (A sír békéje), (Kolozsvár 1698), amely összefoglalta kora orvosi ismereteit. A sorozatot részben fordította, részben önállóan szerkesztette tapasztalatai és olvasmányai nyomán.[2]
1685 őszén felesége megbetegedett, majd pedig meghalt. Egy évvel később újranősült, Tordán feleségül vette Székhalmi Annát.
I. Apafi Mihály fejedelem feleségének, Bornemissza Annának 1688-ban bekövetkezett halála után, a fejedelem személyes orvosa lett.
1694-ben, Kolozsváron Ars heraldica néven kiadta az első magyar címertant, melyben igyekezett ébresztgetni a nemesség történeti tudatát.[3]
1707-ben, a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc miatt, egy ideig bujdosni kényszerült, de a fejedelem közbenjárásával megmenekült.
Bujdosni kényszerült
Legjelentősebb alkotása a Dictionarium Latino–Hungaricum (Latin–magyar szótár), amit 1708-ban adott ki Lőcsén, II. Rákóczi Ferenc segítségével.[4]
Pápai Páriz Ferenc munkássága sokkal nagyobb, mint amennyit én itt felsoroltam. Élete végén sem állt le a munkával, habár megvakult és feleségének diktálta könyveit.
1716. szeptember 10-én meghalt Nagyenyeden, és ugyanide temették el.
Riti József Attila
[1] DR DÉZSI LAJOS: Pápai Páriz Ferencz, Budapest, 1899 (http://mek.oszk.hu/05600/05604/html/index.htm, letöltve: 2020. november 29)
[2] KLANICZAY TIBOR: A magyar irodalom története, Akadémiai kiadó, Budapest 1964 (https://mek.oszk.hu/02200/02228/html/02/180.html, letöltve 2020. november 29)
[3] UO
[4] UO
Leave a Reply