Az I. világháború veszteségei és az impérium váltás hozzájárultak a város hanyatlásához. A korabeli sajtó szerint a település 1920 után, elveszítette gazdaság erejét, az egykor gazdasági erőt számító örmény közösség is csökkent, már alig 700 tagja volt.
A hanyatlás ellenére a két világháború között, Szamosújváron nem kevesebb, mint 30 céget és 7 vendéglőt és kávézót tartottak számbon.
A szamosújvári és környékbeli gyárak tulajdonosai mind zsidók voltak. A város legnagyobb gyártulajdonosa Feldmann Dov Jákob volt, aki magának tudhatta a szeszgyárat, a tégla és cserépgyárat. Fiai a Feldmann családnevet Semlyénre változtatták, ők alapították a szamosújvári Kereskedelmi Bankot. Egy másik szamosújvári kereskedő Godel Izsó, az ő tulajdonában volt a város első benzinkutja és autóalkatrész kereskedése. Teleki Samu volt a település első modern pékségének a tulajdonosa. Ő látta el kenyérrel és pékáruval a város összes boltját is.
A városban két vízi malom, két szódavízgyártó, szappangyár, olajprés és egy szalámigyár is működött. A két szódavízgyártó tulajdonosai Deitel Izsák és Goldman Simon voltak, az olajprést pedig Keller János működtette.
A két világháború közötti időszakban 23 mészáros volt a városban, melyek több hentesboltot működtettek. A hentesboltok mellett egyéb boltok is működtek, tulajdonosaik nagy részben az egykori örmények leszármazottjai, illetve zsidók voltak.
A város egyetlen patikája a főtéren működött, a Dániel-Todorán házban. Az említett gyógyszertár 1788. március 26-án Szentháromság patika néven kapott működési engedélyt, Karácsonyi Gratian nevén. Karácsonyi Veronika, az alapító lánya Placsintár Dáviddal kötött házassága következtében a gyógyszertár a Placsintárok kezében került. 1900-tól új fejezet kezdődött a patika történetében, ugyanis Nits János vette át az irányítást, 1918-ban pedig a tulajdonosa lett. 1943-ban bekövetkezett haláláig Nits János vezette a gyógyszertárát, amikor gyerekeire szállt. Az 1949-es államosításkor a gyógyszertár az állam kezébe került és egy termelőszövetkezett foglalkozott az működtetésével. A rendszerváltás után a patika magántulajdonba került, jelenleg a Richter hálózat egyik gyógyszertára. Érdekességként el kell mondani, hogy a patika 1788-tól folyamatosan működött napjainkig.
A két világháború között a városban több bank is működött. Ilyenek voltak a már említett Kereskedelmi bank, Szamosújvári Hitelbank és Részvénytársaság, Concordia Bank, Ipari Bank, Agrár Bank stb.
Az ipar mellet a másik fontos ágazat a mezőgazdaság volt. A kisbirtokosok voltak döntő többségben, de volt két nagyobb birtok is a városban. A megművelhető terület döntő többségét gabonával ültettek be. A mezőgazdaság mellet állattenyésztéssel és kereskedéssel is foglalkoztak a helyiek.
Leave a Reply