A két világháború között élénk kulturális élet folyt a városban. Úgy a magyarok, és magyar-örmények, mint a románok és a zsidók is pezsgő közösségi életet éltek. Minden nemzetiség a maga módján megpróbálta megszervezni kulturális életét.
A város egyik legvonzóbb pontja az a Korona szálló dísztermében működő Uránia mozi volt. A mozit több társaság is működtette. Egészen 1927. január 31-ig a mozit a Károly herceg kulturális alapítvány, majd 1927. február 1-én a létesítmény működtetését átvette a város. A Községi Mozi, ahogy a húszas években hívták mindegyik nemzetiség egyik legkedveltebb szórakozó helye volt. Több korabeli filmet is levetítettek, amit vonattal szállítottak Szamosújvárra.
A település románságának a legfontosabb ünnepe a királyság napja volt, amit május 10-én ünnepeltek I. Károly 1866-os kinevezése emlékére. Ilyenkor tömegmozgató rendezvényeket szerveztek a Főtéren, a román gimnázium tornatermében, a Korona szálloda színház és mozi termében, valamint a Sétatéren található városi stadionban. A királyság napja mellett a románság másik fontos ünnepe a december 1-én megünnepelt egyesülés napja volt. Ezek az ünnepek nyíltan magyarellenesek voltak. A 30-as években egyre erősödött ez a magyar és zsidóellenes tendencia ezeken a megemlékezéseken és a közéletben.
Egy fontos esemény a szamosújvári románság körében 1936. május 3-án zajlott le, amikor a Petru Maior Gimnázium előtt felavatták a ma is létező Petru Maior mellszobrot.
A románok körében kiemelkedő szerepet játszott a Szamosújváron működő görög-katolikus püspökség és teológia. A két intézmény jelentősen uralta a közösség kulturális és hétköznapi életét. A 30-as években a püspökség Kolozsvárra költözött, így befolyása a városban megtorpant.
Szamosújvár közelében lévő fűzesmikolai kolostor évente több ezer zarándokot vonzott a városba, főként Nagyboldogasszony napján, augusztus 15-én.
A szamosújvári magyarság kulturális életének fő mozgatórúgója a jelentős múlttal rendelkező Műkedvelő társulat, melynek vezetője, az említett korban, Ferenczy Gyula volt. A műkedvelő társulat tagjai amatőr művészek voltak és a társadalom minden rétegjeiből származtak. Bőséges repertoárjuk volt, játszottak egyaránt magyar és nemzetközi színdarabokat, operetteket és operákat. Az előadások sűrűsége változatos volt. Volt, amikor hetente, volt, amikor csak különböző alkalmakor léptek fel a közönség előtt.
A műkedvelő társulat előadásai mellett időnként kolozsvári és bukaresti társulatok is felléptek a Korona szálloda disztermében. Ilyen társulatok voltak a bukaresti Bulandra színház, kolozsvári román színház, kolozsvári Opera, a kolozsvári Zeneakadémia hallgatói, a kolozsvári magyar színház társulata stb.
A románok és a magyarok mellett a szamosújvári zsidó szervezetek is tartottak előadásokat a városban. A Barisszia és az Aviva időnként kulturális műsorokat szerveztek a város művelődési otthonában azzal a céllal, hogy színessé tegyék a közösség kulturális életét és, hogy anyagi támogatást szerezzen a Keren Kájemet Lejiszráel számára.
A cserkészmozgalom a városban is megjelent. A román gimnázium diákjai 1924 márciusában létrehozták a Congri cserkészcsapatot, melynek parancsnoka az iskola igazgatója, dr. Precup Emil volt. A cserkészcsapat élén 1938-ban parancsnokváltás volt, az irányítást a későbbi magyar gimnázium igazgatója, Pick György vette át. A magyar cserkészcsapat alig a 40-es években alakult, amikor Észak-Nyugat Erdély magyar fennhatóság alá került.
A Szamosújváron állomásozó ezred időnként táncestéket szervezett a városi és a megye előkelői számára. A táncestek helyszíne legtöbb esetben a Korona szálloda díszterme volt.
A kulturális élet másik kiemelkedő szervezete a fúvószenekar volt, amely ugyancsak nagy múlttal rendelkezett, de a 20-as évek elején újjáalakult. A fúvószenekar minden vasárnap fellépett a sétatéren, a tó partján kialakított filagóriában.
Időnként vándorcirkusz is betévedt a városba. 1938-ban a Gheorghe Marescu-Mura által vezetett cirkusztársulat telepedett le pár nap erejéig a vásártéren, ahol cirkuszelőadásokkal szórakoztatták a szamosújváriakat.
Szász Rozália:
A Korona! Örökös színhelye nem csak a kulturális életnek, hanem a mindenkori mulatozásoknak is, igazi „úri muri” módra. Ide tértek be a környékbeli tehetős urak s polgárok, amikor vásárban vagy bankban jártak Szamosújváron. Itt mulatta el nagyapám egyetlen éjszaka alatt két ökör árát. Nagyanyám elmondása szerint, másnap mindössze egy „szépasszony” selyem kombinéjával a zsebében tért haza, de nagyanyám ennek is örült, és rögtön hozzá is látott megvarrni belőle néhány kis, csecsemőnek való sapkàt, aminek mindig akadt gazdája a tizenkét gyermekes családban. Történetek egy meseszerű, letűnt világból….
Riti József Attila
Az írás nem szerepel az Iskolai Történelmi Magazinban, de attól még elolvasható a magazin is, a linkre kattintva:
Leave a Reply