A gönczruszkai gróf Kornis család az egyike a legfontosabb és a legrégebbi magyar arisztokratacsaládoknak. Abaúj vármegyéből származik a család, de vannak olyan vélemények is miszerint német vagy francia származásúak lennének. Magyar származásukat azonban egyik XIV. századi oklevél bizonyítja. A dokumentum szerint a XIV. században Isypi Péter az Abaújban fekvő Ruszkát Debrő Istvánnak akarta adni, de egy átmulatott éjszaka után meggondolta magát és a települést Thobajdi (vagy Tabajdi) Bertalan, Antal és Kornis (Cornis, Cornys) testvérekre hagyta. Ennek a Kornisnak a fia apja neve után már Kornis (vagy Cornys) Jánosnak nevezte magát.
Az unikornisos címert Luxemburgi Zsigmond adományozta a Kornis családnak. Nagy Iván XIX. században élt történész Magyarország családjai című művében a következőket írja a címerről:
„a család már valószínűleg Zsigmond királytól nyeré a nevére czélzó egyszarvú (unicornis) czímerét, mely a paizs kék mezejében hármas halmon ágaskodik, és mely a paizs fölötti sisak koronájából is kiemelkedőleg ismétlődik, mint azt itt a metszvény is már grófi czímerképen ábrázolja.”[1]
Erdélybe a XVI. században költöztek, Szapolyai János király uralkodása alatt és hamar nagy vagyonra tettek szert:
„mint következtetni lehet Kornis I. Miklósnak fia János által, ki Szapolyainak, mint királynak híve volt Ferdinand ellenében, ki első lakosa volt Erdélynek a családból, és mivel a Székelyföldön Udvarhelyszékben nyert birtokokat, innen Székely-Kornisnak is neveztetett *; és utódai homorod-szentpáli előnévvel is irák magukat. János 1537-ben Tokajnál a Tiszába veszett”[2]
Kornis Gáspár (I)
A család egyik legelső kiemelkedő alakja, jó katona és diplomata volt. 1570-ben Lengyelországban közbenjárt annak érdekében, hogy Báthory István királlyá válasszák.
Kornis Gáspár diplomata pályafutását Báthory Zsigmond erdélyi fejedelemsége alatt is folytatta. A Habsburg-ház mellett foglalt állás és a török szövetség ellen szervezkedett.
1594-ben sikertelenül próbálta megállítani a Máramarosba betört török-tatár rablóhaddal.
Szolgálata és hűsége fejébe1596-ban Báthory Zsigmond neki adományozta Radnótot. (és felvette a „radnóti” előnevet is).
1595-ben Mihály havasalföldi vajda betőrt Erdélybe és Báthory András ellen támadt, ezért a fejedelem Kornis Gáspárt segítségül küldte Rudolfot császárhoz. A császár Básta Györgyöt küldte Erdélybe segítségül Mihály vajda ellen.
Kornis szerencsétlenségére, Erdélybe visszatérve, Mihály vajda fogságába került, akinek a parancsára katonái 1601-ben kegyetlenül meggyilkolták.
Családja
Kornis Gáspár kétszer nősült, első felesége Dóczi Erzsébet, a második pedig Horváth Anna volt, aki 1595-ben meghalt. Feleségeitől három gyereke született Boldizsár, Zsigmond és György[3].
Kornis Boldizsár, aki 1610-ben Kendi Istvánnal és másokkal sikertelen merényletet szerveztek Báthory Gábor ellen, amiért Kolozsvár főterén kivégezték (a linkre kattintva lásd a cikket: https://tortenelmimagazin.com/2020/11/07/a-sikertelen-szeki-merenylet-bathory-gabor-ellen/)
Kornis Zsigmond, 1610-ben – bátyjának, Boldizsárnak cinkostársa lévén – száműzték és Erdélyből menekülni kényszerült. Visszatérése után Bethlen Gábor meg I. Rákóczi György fejedelmek alatt, jeles tanácsos, bihari főispán ás aranysarkantyús vitéz volt.
Kornis György (III.), is 1610–1615 között száműzetésben élt. Később Kolozs vármegye főispánja volt.
Riti József Attila
[1] NAGY ÍVÁN: Magyarország családjai, Pest 1860, Ráth Mór kiadó, 360. o
[2] U.O. 362. o
[3] U.O. 367 o
Töltse /tölsd le a 2021-es szamosújvári naptárt:
arany csaptelep kihúzható zuhanyfejjel
Köszönöm az infót írtál.