2016 elején a magyarországi Möller István Alapítvány örökségvédői értékes kincsre bukkantak a Besztercétől 7 km-re lévő Kiszsolnán (ma Jelna), a romos állapotban lévő evangélikus templom szentélyében. Az értékes lelet egy 17. században eltűnt Giotto freskó másolata. Az eredeti művet, a Navicella mozaikot a római Szent Péter-székesegyház számára készítette Giotto di Bondone reneszánsz művész, a XIV. században.
A kizsolnai lutheránus templom gótikus stílusban épült a XIV. század derekán és érdemes megemlíteni azt, hogy a templom oszlopfőit egy – egy kőből kifaragott emberfej zárja. A templom:
„egyhajós, torony nélküli épület, szentélye a hajónál keskenyebb, szentélyszakaszból és poligonális záródásból áll, bordás boltozat fedi. A templomot a XVIII. században felújították, a szentély falait felmagasították, a hajót boltozattal fedték, homlokzatait átformálták.”[1]
A második világháború végén megkezdődött a térség szász lakosságának a kivándorlása, ami a templom sorsát is megpecsételte. A múlt század ’70-es éveiben a templom rohamosan romosodott: „Tetőzete mára teljesen elpusztult, hajójának falai részben ledőltek. A szentély falai is erősen pusztulnak, de boltozata még áll.”[2]
Az egyre romosodó állapot miatt a falra festett rétegek lekoptak és előkerültek részletek a Giotto freskó másolatból, ami nagy művészettörténeti szenzációnak számít. A felfedezés állaga annyira rossz, hogy megmaradása veszélyben van. Egyetlen esélye az volt, hogy sürgősen lefedjék a szentélyt, ami meg is történt. Ideiglenes tető alá még 2016-ban, végleges tető alá pedig 2017-ben került a műemlék.
A freskó és a templom restaurálása, a Romer Floris terv keretén belül történik és közösen vállalta a magyarországi Teleki László Alapítvány és Beszterce-Naszód megyei tanácsa.
***
2020. augusztus 23-án tettem egy Beszterce-Naszód megyei kőrútat (amit elég rég terveztem amúgy) és egyebek mellett a kiszsolnai templomot is utamba ejtettem (főleg, hogy a felfedezéstől kezdődően követtem a freskó és a templom sorsát)
Kiszsolna
A települést 1264-ben említik először az okiratok Zolosim néven. A települést szász telepesek alapították, akik reformáció idején áttértek a lutheránus vallásra.
1941-ben Kizsolnán 367 szász lakos élt, amely az összlakosság 62%-át jelentett. A szász lakosságot a második világháború után kitelepítették, helyükre román telepesek érkeztek. 1953-ban már csak alig 66 szász élt a faluban, később ők is kivándoroltak és 1976-ra megszűnt az evangélikus egyházközség Kiszsolnán. Napjainkban egyetlen szász sem él a településen.
Giotto di Bondone
Firenzei festő, szobrász és építész volt, a korai reneszánsz, a trecento művészetének első jelentős alakja.
Fennmaradt freskói:
- A Scrovegni (Aréna)-kápolna freskósorozata, (1305 – 1306) Padova
- A Peruzzi- és a Bardi-kápolna freskósorozatai (1320), Santa Croce-templom, Firenze
- Az assisi Szent Ferenc-bazilika alsó- és felsőtemplomának freskóciklusai (1320 – 1330)
Freskói mellett számos táblaképe és egyéb műve maradt az emberiségre.
[1] http://www.romerterv.hu/muemlekeink/kiszsolna-volt-evangelikus-templom-erdely/ (letöltve: 2020. november 20)
[2] UO
Riti József Attila
Hallgasd/hallgassa meg a podcastom első epizódját a Spotify vagy a Soundcloud platformokon:
Leave a Reply