A filmforgatás kezdetei Kolzosváron
A magyar filmgyártás történetében fontos szerepet játszott Kolozsvár, ahol Janovics Jenő irányítása alatt 1913 és 1920 között nem kevesebb, mint 700 filmet forgattak. 1916 nyarán 18 film készült a kincses városban. Az említett hétszáz film közül, alig négy film kópiája maradt meg az utókornak, az egyik a Tolonc, melyben szerepet kapott Jászai Mari (az egyetlen ismert mozgókép, amely megörökíti Jászai Marit).
A kolozsvári filmstúdióban kezdték pályafutásukat olyan rendezők, mint Kertész Mihály, Korda Sándor és Várkonyi Mihály, akik később Michael Curtiz (Casablanca – Oszkár-díj), Alexander Korda (VIII. Henrik magánélete – Oscar jelölés,) és Victor Varconi néven fényes hollywoodi karriert futottak be. Jászai Mari mellett, Berky Lili, Blaha Lujza és sokan mások is játszottak Kolozsváron.
Bánk Bán
A Janovics Jenő által alapított Corvin, majd Transsylvania filmvállalat által gyártott filmek egyike a Szentbenedeken forgatott Bánk Bán (1914) volt. A Bánk Bán egyik kópiája sem maradt fenn az utókornak. Janovics Jenő a film elpusztulásáról a következőket írta 1935-ben, a Pásztortűzben:
„hová tűnt el a Bánk-film? Nem tudom. Kérdésemre azt a feleletet kaptam, hogy a kommün idején a népbiztosság rendeletére a régi negatív filmeket és kópiákat közös helyre kellett szállítani, ott kezelték, válogatták, összegabalyították. Elpusztították. Kár. Színészet-történetünknek egy beszédes lapja veszett el a film-tekerccsel.”
Janovics Jenő – Pásztortűz (1935)
Janovics Jenő a kolozsvári Pásztortűz irodalmi és művészeti folyóiratban több történet is leírt arról, hogyan zajlottak a a szentbenedeki Kornis kastélyban a forgatások, ezek közül emeltem ki párat.
A film rendezője
A kolozsvári álomgyár megálmodója, megteremtője és mecénása a legjobb szakembereket választotta ki a film gyártásához. Rendezőnek Kertész Mihályt (későbbi nevén Michael Curtiz) kérte fel, akiről a következőket írta:
„akkor már jelentékeny gyakorlattal bírt a film-rendezés terén s kétségen kívül a legkomolyabban s a legalaposabban képzett tehetség volt azok között, akiket ebben az időben erre az új művészetre vitt hajlandóságuk. A felvételeket ö vezette s nem felejthetem el, hogy mennyi elmélyedéssel, mennyi megértéssel dolgozott s hányszor hangoztatta, hogy úgy érzi: ez életének legnagyobb vállalkozása. Azóta Kertész Mihály a világ filmrendezőinek első sorába emelkedett, a nevét öt világrész közönsége ismeri, megtanulta a filmgyártás legrejtettebb titkait, mestere lett a modern technikai legkörmönfontabb fogásainak, de hiszem, hogy nemzetközi nagy diadalainak percében is szívesen és önelégedetten gondol vissza a szentbenedeki fölvételekre, amikor szerény eszközökkel, de tüzes lelkesedéssel igyekezett megeleveníteni a nyolcszáz év előtti Magyarország nagy nemzeti tragédiáját, amikor úgy érezte, hogy életének legnemesebb s legnehezebb feladatát végezi.”
JANOVICS JENŐ – PÁSZTORTŰZ (1935)
A filmet a kor egyik legjobb és legtehetségesebb operatőre filmezte, pontosabban az a Bécsi József, melynek neve nem kevesebb mint hatvanhárom magyar filmhez köthető.
A Bánk Bán színészei
A filmet alakító színészek is híresek voltak. A stáblistán olyan nevek szerepelnek, mint Jászai Mari, Várkonyi Mihály (Victor Varconi), Szentgyörgyi István, Bakó László, vagy Janovics Jenő, aki Biberach szerepét játszotta.
A forgatáson Janovics Jenő kétszer is megsérült, de komolyabb baja nem esett. Első sérülésének körülményeit leírja. Akkor történt, amikor a szentbenedeki kastély: „oldalkijárójánál terveztük, ahol egy kis, mintegy négy méter magas kőerkély ugrik ki.” A jelenet felvételekor az volt az elképzelés, hogy a merénylet alatt, Biberach az erkély alacsony korlátján lebukik. Szentgyörgyi István megpróbálta lebeszélni Janovics Jenőt a mutatványról, de az utóbbi hajthatatlan volt. Végül a jelenetet Janovics ötlete alapján vették fel, akinek komolyabb baja nem esett, csak: „a nyakam megrándult egy kicsit, pár napig sajgott is, de a fölvételek folytak tovább serényen.”
Bakó László félt a lótól
Egy másik történetben, amit az igazgató megemlített a Pásztortűzben, a Bánk Bán szerepét játszó Bakó László nem akart nyeregbe ülni, mert félt a lótól. Végül előhozták az istállóból Kornis Károly legszelídebb lovát és a stáb többi tagja meggyőzte Bakót, hogy mégis lóra üljön. A sors iróniája úgy hozta, hogy a szelíd ló megijedt a kattogó kamerától és meglepetésében hátrálni kezdett, amitől Bánk Bán megformálója nagyon megijedt és le kellett szedni a lóról, ahova nem volt hajlandó többet visszamászni.
A többnyire Szentbenedeken forgatott film stábját meleg szívvel fogadták a Kornis kastélyban. A vár úra, Kornis Károly, mindent megtett annak érdekében, hogy a vendégek jól érezzék magukat. A forgatás végéről így nyilatkozott Janovics Jenő: „a fölvételeket befejeztük, nehéz szívvel mondottunk búcsút a nyolcszáz éves, emlékeket rajzó várnak. A régi dicsőségről regélő köveknek.”
Bánk Bán bemutatója
A filmet Budapesten, 1915. április 19-én, két színhelyen (Royal-Apolló és Tivoli) és Kolozsváron, 1915. május 7-én (Színkör-mozgó) is bemutattak. Mindkét helyen óriási sikert aratott.
Végezetül érdekességként elmondható, hogy a film egyik jelenetét, (II. Endre visszavonulása) a szamosújvári Tábor hegyen forgatták. Sajnos nem tudtam még kideríteni melyik volt a Tábor-hegy Szamosújváron.
A kolozsvári álomgyár termékei sajnos elpusztultak, de az utókornak fennmaradt Janovics Jenő neve, aki tehetséges és később világhírűvé vált szakemberek segítségével végleg beírták Kolozsvár nevét a magyar és a nemzetközi filmtörténetbe.
A cikk szerepel az Iskolai Történelmi Magazin legutolsó számában. Olvassák/olvassátok a magazint is, a linkre kattintva:
https://tortenelmimagazin.com/wp-content/uploads/2021/02/ii-1.pdf
Leave a Reply