A szamosújvári magyar oktatás történetéről több cikket is közöltünk az Iskolai Történelmi Magazinban és a www.tortenelmimagazin.com portálon. A Magyar Állami Királyi Főgimnáziumnak is szenteltünk pár cikket (ezeket a linkekre kattintva elolvashatják), de még mindig van róla írnivalónk. Jelen cikkünk a gimnázium 1940 és 1944 közötti időszakáról szól.
A két világháború között eltelt 21 évben néhány magyar nemzetiségű tanár is szolgált a Petru Maior Líceumban. Ezek a tanárok a következők voltak: Matyasovich Ferenc, 1919 és 1924 között, amikor a sikertelen román nyelvi vizsga miatt elveszítette számtan tanári állását és az iskola könyvelője lett, Berán János zenetanár, 1919-től egészen az 1929. január 19.-én bekövetkezett haláláig. Berán János, aki az örmény-katolikus székesegyház orgonistája is volt, írta az iskola indulóját és kiemelkedő alakja lett a román iskola életének. A többi magyar nemzetiségű tanár, amely az iskolában teljesített szolgálatot: Dr. Fáik Gusztáv 1924 és 1926 között, Babos Béla 1924 és 1940 között, Balogh Ödön 1929 és 1940 között, Schramkó István 1938 és 1940 között. 1926-ban Roth Ágostont is idehelyezték, de nem még a tanév kezdete előtt áthelyezték a kolozsvári egyetemhez. A Petru Maior Állami Líceumban két örmény-katolikus egyházi méltóság is tanított, az 1925 – 1926-os tanévben Melchisedech Vártán, majd az 1937-1938-as tanévben Diarian Ferenc segédlelkészek helyettes tanárként tanítottak francia nyelvet. Az 1939-1940-es tanévben pedig Alexa Ferenc örmény-katolikus esperes az olasz nyelvet tanította a gimnáziumban.[1]
A II. bécsi döntés következtében, még a magyar csaptok bevonulása előtt három nappal, 1940. szeptember 6-án a Petru Maior Gimnázium igazgatója, dr. Precup Emil a gimnázium épületét és leltárát átadta Matyasovich Ferenc főkönyvelőnek, valamint Babos Béla és Schramkó István tanároknak.
Az átadás ellenére a gimnázium épületének átvétele nem volt zökkenőmentes, mert visszavonuló román katonák voltak elszállásolva benne, ami kellemetlen pillanatokat okozott az új városvezetésnek. Mindent rekviráltak, amit lehetett, a bentlakás kocsiját, és állatainak egy részét is.[2]
A város katonai parancsnoksága azonnali hatállyal visszaállította a magyar gimnáziumot, megtartva azt a struktúrát, amiben a román gimnázium működött, négy gimnáziumi és négy kereskedelmi osztállyal.
1940. szeptember 25-én, a katonai parancsnokság eskütételre hívta be a tanárokat. A régi gimnáziumból átvették Matyasovich Ferenc, Schramkó István, Klee Heinz és Babos Béla tanárokat, valamint visszahívták az Karácsony Mihály iskolaszolgát. A tanári kart kibővítettek a szamosújvári Gabányi Jánossal, valamint Kolozsvárról kiküldött tanárokkal.
1940. október 18-án kezdte meg működését a Szamosújvári Magyar Királyi Állami 4 osztályos Gimnázium és Kereskedelmi Középiskola, így 21 év után újra lett magyar gimnáziuma a városnak.
1940 októberében, 40 cserkészújonccal, megkezdte szervezkedési munkáját a cserkészmozgalom, Gabányi János tanár irányítása alatt.
A cserkészcsapat műkődési engedélyét december 10-én kapta meg, és felvette a 386. számú „Czetz János” cserkészcsapat nevet. Ezt követően megkapta az egykori Congri román cserkészcsapat vagyonát.
1941. május 11-én ünnepélyes keretek között, a város tiszti és tisztviselő kara, valamint a szülők előtt 52 cserkész tett fogadalmat. Ezen alkalommal Szabó Zoltán főhadnagy irányításával a város melletti Hétkereszt hegyen a dési cserkészekkel közösen hadijátékot szerveztek, melyet a szamosújvári cserkészek nyertek meg.[3]
1941. december 21-én megalakult a gimnázium sportköre asztalitenisz, torna, labdarúgás és röplabda szakosztályokkal.
1941 szeptemberében Babos Béla vezetésével, a honvédelmi minisztérium 558017/1941 rendelete alapján megalakult a levente egyesület.
Az 1941-1942-es tanév új igazgatóval (Rácz József) és pár nap késéssel kezdődődött. A késői kezdés fő okozója az iskolában zajló javítások voltak. Ebben a tanévben több probléma zavarta meg az iskola zökkenőmentes működését. Több tanárt behívtak katonának, ezért az órarendet módosítani kellett, februárban pedig fahiány miatt tanítási szünetet kellet kihirdetni.
1943-ban az iskolában létrejött az Aerokőr melynek célja, a tanulók szórakoztatása mellett az volt, hogy ismertesse velük a repülés titkait.[4]
Az 1943-1944-es tanév elején Száva Kristóf és Jancsó Gyula tanárokat besorozták katonának, Kollonay Zoltán személyében pedig új igazgatója lett a gimnáziumnak.
A háború alakulása miatt az iskola egyes részeit katonai célokra lefoglaltak, egy ideig pedig katonai korház is működött az épületben, emiatt a tanévet március 31-én kellett lezárni.[5]
1944. október 13-án román és szovjet csapatok bevonultak a városba és visszaállították a román közigazgatást. A román és szovjet csapatok bevonulás után, Beldiceanu Ioan dandártábornok egyik legelső döntése az volt, hogy visszaállítsa a román gimnáziumot, megtartva a magyar gimnáziumot is, így egy épületben két iskola is működött. A Petru Maior Gimnázium igazgatója, a korábban magyar gimnáziumban is tanító dr. Pick György lett, aki mindent megtett annak érdekében, hogy 1944. október 20-án a román tannyelvű gimnázium megnyithassa kapuját.
Riti József Attila
[1] Uo., 12. o.
[2] A szamosújvári M. Kir. Állami 4 osztályos gimnázium és Kereskedelmi Középiskola (II—III évfolyama: felső kereskedelmi iskola) évkönyve az 1940-41. iskolai évről, Turul Könyvnyomda, Szamosújvár, 1941, 15. o.
[3] A szamosújvári M. Kir. Állami 4 osztályos gimnázium és Kereskedelmi Középiskola (II—III évfolyama: felső kereskedelmi iskola) évkönyve az 1940-41. iskolai évről, Turul Könyvnyomda, Szamosújvár, 1941, 52. o.
[4] A Szamosújvári Magyar Királyi Állami 4 osztályos Gimnázium és Kereskedelmi Középiskola (II—III évfolyama: felső kereskedelmi iskola) évkönyve az 1942-1943. iskolai évről, Turul Könyvnyomda, Szamosújvár 1943, 22. o.
[5] A Szamosújvári Magyar Királyi Állami 4 osztályos Gimnázium és Kereskedelmi Középiskola (II—III évfolyama: felső kereskedelmi iskola) évkönyve az 1943-1944. iskolai évről, Turul könyvnyomda, Szamosújvár, 1944, 9. o.
Leave a Reply